Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XII. A somogymegyei gyülekezetek.

vehető tagja lesz a papságnak. De mivel állhatatlanságát már a borbélyok és rossz szeműek is jól ismerték (cuius inconstantia lippis et tonsoribus notissima), nem lehetett az eklézsiát rávenni, hogy őt ez alkalommal még valami elfogadható előterjesztésre méltassa. Czeglédi így messze vidékre költözött. Pathay 1619. okt. 7. mint intő példára hivatkozik reá: „Szegedi Mártont is tartsák fogva, hogy az ellenfél harpiái a vargák barlangjából (Zvonaricsot gúnyolták varga fiának) ki ne repüljenek s el ne ragadják, miként Czeglédi esetében történt." 1621. Rakamázban volt lelkész Szabolcs megyében. De utóbb ismét visszajött Dunántúlra s a veszprémi esperességben volt lelkész 1627. Szóládon s 1628. Gadácson. Ennyi hányattatás után jelentkezett 1643. ismét az evangélikusoknál s a surdi lelkész társaságában Udvarhelyre avattatta fel magát, (Vagy talán ez már Czeglédinek hasonló nevű fia lehetett.) A somogymegyei Udvarhelyt Musay Gergely püspök 1661. az anyagyülekezetek közé sorozta. De több szó nem esik róla jegyzőkönyveinkben. Ma Porrogszentkirálynak a szórványhelye,

1 \ Tarány. 1536 ban E. Török Bálint, 1598. Zrinyi György volt a földesura s még 1660-ban is a Zrínyiek bírták. Ebbe a somogyi községbe Kis Bertalan püspök a csepregi zsinaton 1631, jún, 25. Kenyeresi Istvánt avatta fel lelkésznek, aki mint „piscator Jesu Christi" irta alá a Concordia könyvét. 1654, júl, 30. pedig Nemeskéren Deselvics István légrádi esperes jelenlétében Musay püspök a légrádi születésű Ivánko Pétert avatta fel tarányi lelkésznek. Tarányt Musay püspök 1661. még az anyagyülekezetekhez számítja. Ma Porrogszentkirálynak szórvány helye. (Eht. Eml. 72. 89. 149. Somogy m. mon. 165. Ker. jkv. 27. 430.) Eötvös. 1536. Pekry Lajos, 1550-ben Batthyány Mihály, 1573. Czindery Pál birtoka volt. 1628—1634-ig Laskói Máté volt a református lelkésze. Musay Gergely püspök 1661. az evang. anyagyülekezetek közé számítja. Ma Vése filiája. 1651-ben Czeglédi György volt itt az evang. lelkész.

1 Ecsény. A középkorban a székesfehérvári johanniták birtoka. 1598, Perneszi András a földesura. A XVIII. század elején puszta. Evang. német telepesek szállották meg. Régi jegyzőkönyveinkben nem szerepel. Mint újabb telepítés 1760. keletke1 Somogy m. mon. 149. Eht. Eml. 79. 149. Ker. jkv. 221. Fabó A. Codex dipl. 12. 192. 197. 202. Adattár VIII. 18. 19. 49. IX. 100. 109. 2 Eht. Eml. 149. Somogy m. mon. 126. Ker. jkv. 360. Adattár IX. 109. 31