Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

már 1706. is Devecserben tanított. Földesura a székesfehérvári őrkanonok volt. (Zalai ehm. múltja 28. Eht. Eml. 271. 377.) Vászoly. Temploma a Szent Kereszt tiszteletére volt felavatva. Bartha nevű papja 1333. negyven dénár pápai tizedet fizetett. 1419—23, Gál nevű volt a vászolyi plebánus. Imaházát 1827. építette, ma oly kicsiny filia, hogy 1884 óta a kálvinistákkal együtt tartanak fenn közös tanítót és „egyesült protestáns" iskolát. (Békefi 184, Zalai ehm. m. 31.) Szentantalfa. Határában Csicsó felé egy régi templom romjai láthatók, melyet Békefi a 177. lapon képben is bemutat. 1471-ben egy György nevű plebánusa volt s 1523-ban is említtetik egy peres ügyben a szentantalfalvai plebánus, (Békefi i, m, 178. Bunyitay, Eht. Eml. I. 79.) Jegyzőkönyveink a XVII. században nem említik. Alsódörgicsének volt a filiája, A reformátusok Szentantalfán 1659-ig viszik vissza egyházuk történetét, A kuruc háborúk idején (1704—1711) a község teljesen elpusztult. De már ezt megelőzőleg evangélikusok és reformátusok közösen szereztek egy harangot, mely miatt később pereskedtek, A harangnak „valameddig a revolutio alatt Szentantalfa puszta volt," a Sólyom család viselte gondját. Az 1720. évi tanúkihallgatás szerint egy Joós György nevű ev. lelkész néhány évig itt egyaránt szolgált 1720 előtt a lutheránusoknak és kálvinistáknak. Volt 1720 körül e gy Németh Mihály nevű tanítójok is, ki innen Akaiiba távozott. A kemenesalji esperesség 1725. évi hivatalos jegyzékében azonban Szentantalfa még nem szerepel mint anyagyülekezet. Az oratóriumot a két protestáns felekezet közösen építette 1729. és 1759-ben, de csak 1768-ig használhatták, amikor a csicsói plebánus a vármegye segítségével elfoglalta. 1751-ben tanítót hivtak. 1754-ben Kövesi Pál volt a tanítójok s 1776—1789-ig Pelárgus József. Anyagyülekezetté 1784. alakult s 1785. Urszini Mihályt hivták meg első lelkészüknek, (A zalai ehm, múltja 64. 1.) Zánka. A XIII. századból való román stílusban épített temploma volt, melyet átalakítva ma a reformátusok és evangélikusok közösen használnak, 1333-ban Miklós nevű papja volt, aki pápai tizedet fizetett, A reformátusok később itt anyagyülekezetet alapítottak. Az 1651-ben felavatott Vincze Ferenc nevű evang, lelkész nem Zánkának, hanem a tévesen Zalamegyéhez számított Zákánynak volt a lelkésze, mely utóbbi 1661-ben is az anyagyülekezetek közt szerepel. A mai zánkai leányházat Német-