Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Czuktrán) volt a lelkész, akit még 1666. máj. 26. avattak fel Sennyére. Asbóth János kemenesalji esperes 1695-ben az anyagyülekezetek közt említi, de egyházlátogatást itt nem tartott. Az 1696. évi vizitációkor Zsédenyi István volt a lelkészük, akit 1674. mint dörgicsei lelkészt hurcoltak el a nápolyi gályákra. Hívei az esperes előtt szép bizonyságot tettek tudományáról, kegyességéről és szorgalmáról, 1706. év elejéig Király Máté volt a kővágóőrsi lelkész, akit 1695. Zabler Jakab bártfai püspök-lelkész avatott fel Kemenesszentmártonba és később Szentgrótra távozott. 1706. március havában Csurgó György simonyi lelkészt rendelték Kővágóőrsre, ki később Kemeneshögyészben lelkészkedett. 1719—25. Temlín Balázs lelkészt találjuk Kővágóőrsön, aki 1706. még Nagyvázsonyban volt rektor s mint ilyent avatták fel még ez évben, Temlin valószínűleg már 1719. előtt is lelkészkedett Kővágóőrsön, de időközben megszakította az itteni hivataloskodását. (Eht. Eml. 96. 240. 245, 250, 270. 290. 294. 372.) Anyakönyvei az 1741. évtől vannak meg s a következő lelkészek vezették: Iványi Sándor, a volt ostffyasszonyfai és kapolcsi öreg lelkész 1741—49. Szentgróti Mihály 1749—56. Ratkóczi Temlin Miklós 1756—65. Szalay Ferenc 1765—72. Murmann Mihály 1772—83. Búzás István 1784—87. Murmann Mihály 1787—1799. Kis János, a későbbi püspök 1799—1802. Síkos István 1802—10, Fábri Gergely püspök feljegyzése szerint 1750. Szentgróti Mihály lelkész idejében a Bárány, Diskay és más nemesi családok voltak a patrónusok. A régi templom most is az evangélikusok birtokában van, de a veszprémi püspök (talán Biró Márton) Mária Terézia korában közvetlenül az evang, templom elé építtetett egy hatalmas r, kath. templomot. (Eht. Eml. 377. A zalai ehm. múltja 52.) Szepezd. A Balaton partján Kővágóőrstől 3

A órányi távolságban. Már 1333. Miklós nevű papja volt, ki 30 dénár pápai tizedet fizetett. 1358-ban a somogyvári Szent Egyed apátságnak is volt itt birtoka. A reformáció korában bizonyára Kővágöőrs filiája volt. Fábri Gergely püspök 1750. évi feljegyzése szerint ekkor magyarajkú gyülekezet, kinek Omoszta nevű tanítója volt s földesurai a veszprémi püspök, Diskay és más (Szepezdi Nagy Pál) nemesek voltak. Ujabb temploma 1830. körül épült. (Békefi i. m. 181. 201. Eht. Eml. 377. Zalai ehm. múltja 57,) Alsódörgicse (régi neve Boldogasszony-Dörgicse, vagy SágDörgicse) és Felsődörgicse (régi neve Szent Péter-Dörgicse és Hokuli-Dörgicse) egyesült gyülekezet. Alsódörgicsének a XIII.