Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Mihály és Kőszegen 1605. Sármelléki Nagy Benedek rektorok idejében. Csak később pártolt át a kálvinistákhoz. (Eht. Eml. 159—161.) Az 1599. évi adójegyzék szerint is Kanizsának ekkor még evang. lelkésze volt, aki évi 2 forint adót fizetett. De az ellenreformáció erősebb megindulásával Rudolf korában itt ís megszűnt az evang. vallásgyakorlat. (Adattár VII. 105.) Eszterény. (Ma Eszteregnye.) Musay püspök 1652. jún. 5. az előbb r. kath. Szegi Gergelyt avatta fel ide lelkésznek s Eszterényt 1661. is anyagyülekezeteink közé számítja. (Ker. jkv. 363. Eht. Eml. 87. 149.) Becsehely. (Becse.) Musay püspök 1661. ily nevű anyaegyházat is említ a zalai és somogyi esperesség területén. Más adatunk nincs róla. Az ily helyek mutatják, hogy mennyi egyházunk pusztult el Zalában. (Eht. Eml. 149.) Szepetnek. Ilyen nevű egyházat János veszprémi püspök 1185. körül egy márka évi jövödelemmel a káptalannak adományozott. Szepetnek Zala megyében 1557-ben Nádasdy Tamás birtoka volt és Szele Jakab tiszttartó Nagykanizsáról viselte gondját. Ugyanekkor Bük Ágoston volt itt birtokos. De evang. lelkészét a reformáció korából eddig még nem ismerjük.

1 Letenye. Lethenyey Istvánnak, a csepregi és kőszegi esperesnek és kiváló írónak származási helye. Egyetlen adatunk van róla. A nemesládonyi zsinaton 1647. jún. 25. Köveskuti Gergelyt Letenyére, Zala megyébe avatták fel lelkésznek. Ilyen helyeken kell sajnálnunk, hogy forrásaink oly hiányosak. (Ker. jkv. II. 282.) Gelse. 1338 óta a Kanizsay család birtoka. 1557-ben is Nádasdy Tamás emberei forgolódnak itt. 1333-ban István 1334. Tamás, 1472. Péter s még 1512. ís egy ismeretlen nevű plebánusa volt. Plébániai egyházát 1433. júl. 13. Szent László király tiszteletére avatták fel. Gelse, Rajk és Pacsa a zalavári apát hatósága alá tartoztak s neki fizettek tizedet. János zalavári apát 1413. rendezte az elnyomott jobbágyság viszonyait. A faluk választhattak birót, de eretnekség dolgában nem ez, hanem az apátság világi tisztje ítélt. Thurzó Gergely zalavári apát idejében 1508—1512. Gelse és Rajk megtagadta az engedelmességet.

2 Mint Kanizsához tartozó Nádasdy birtokon a reformáció korában bizonyára lutheránus volt az egyház itt is, de Kanízsá1 Békefi R. Balatonmellék egyházai 6. Szalay A. 400 magyar levél 269. 270. 2 Szalay Á. i. m. 263. 270. 298. Békefi i. m. 140. 219. 221.