Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

ifjabbik Mallekóczyhoz és híttani kérdésekről vitatkozott vele, de nem tudta meggyőzni, sem fenyegetéssel megfélemlíteni. A püspök egy jómodorú és elmés pápista papot akart hozzá küldeni térítés céljából. Mallekóczy tehát még 1642. is protestáns volt. Az első ismert lelkésze a muraközi Szentmártonnak Fabricius Péter volt. Dravecz Ferencet pedig 1615-ben avatták fel ugyanide. Horvát források szerint 1640-ben Szentmártonban is találkozott egy Bruchák Miklós nevű neocatholicus magiszter. Még 1649-ben is sok volt itt a protestáns és Perepatich Gáspárné férjehagyott kikapós asszonyt állítólag a lutheránus pap eskette össze kedvesével. Ha előbb nem, Mallekóczy halálával itt is megszűnt a gyülekezeti élet.

1 Muraszerdahely. Mezőváros (oppidum) volt már a XVI. században is. Reöytöki András szerdahelyi lelkész volt már 1596., midőn hitvallási könyveinket aláírta. Muraközi György, a jeles soproni tanár, majd pulyai és pinnyei lelkész is Haller szerint muraszerdahelyi születésű volt, 1620-ban a monyorókeréki Vinniczay Jánost avatták fel ide lelkésznek. 1628-ban pedig Musich Pál volt a szerdahelyi lelkész, kit 1612. Szent Andrásra avattak fel s 1618. is mint szentandrási lelkész volt a reformátusok pápai gyűlésén.

2 Szelince. (Zelinca, Szelencze.) Szintén anyagyülekezet volt a Muraközben, Templomát Szent Márknak szentelték (apud S. Marcum in Zelincza). A lelkésze 1612-ben Janits Mihály, 1615ben pedig Vokits György volt. Ennek templomát ís ifjabb Zrinyi György foglalta el 1626-ban. Még 1649. is több evang. volt itt, mint r. kath. és 1657. is még 20 eretnek családról emlékezik az egyházlátogatási jegyzőkönyv. (Eht. Eml. 62. 64. 149. Haller J. 436. Turnisca. Ezt a községet is (pencs Murám) a régiek Muraközhöz számították. Előbb a Széchyek és Batthyányak, utóbb pedig a Zrínyiek birtoka volt. Az első lelkészei bizonyára lutheránusok voltak, de 1618-ban már a reformátusok a vízlendvai esperességükhöz számították és Hidegkúti Szilavecz András volt a lelkészük hosszabb ideig. E gyülekezetről írja Kanizsai Pálfi János 1631. Pathay István ref. püspöknek: „A Muraközben, valamint a lutheránusoknak volt egy egyházuk 1 Haller J. i. h. 366. 367. 434—436. Payr, Eht. Eml. 64. 2 Eht. Eml. 55. 66. 129. Adattár VIII. 13. Payr, Sopron eht. 132. Haller J. i. h. 436.