Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

nak és Németlövőre lelkésznek) volt a csáktornyaíak papja, ki ez évi szept. 10. kér Zvonarics Mihály sárvári lelkésztől egy alkalmas tanítót Csáktornyára. (Eht. Eml. 100. Egyet, levtár I a 7, 33.). De viszont Szilágyi Istvánt, ki 1618-ban még Széchy Tamás lelkésze volt Muraszombaton, Kanizsai Pálfi István 1620ban már mint ifjabb Zrinyi György udvari lelkészét hívja a reformátusok gyűlésére. A jegyzőkönyv Szilágyit 1619-ben muraközszentmihályinak, Kanizsai Pálfi pedig 1620-ban csáktornya-szentmiháiyi lelkésznek írja. Szentmihály (Mihovlán) ugyanis Csáktornyához egészen közel egy dombon épült, mely ma is temetőhelyül szolgál. Szilágyi Zrínyinek udvari lelkésze volt, Kanizsai aulicus concíonatornak címezi. Elüzetése után 1631. Vépen találjuk mint református esperest.

1 Evangélikusok és reformátusok egyaránt voltak Csáktornyán. Csáktornyai Miklóst a reformátusok 1614. a vasmegyei Búcsúra küldték lelkésznek. Es Lossics István is, ki 1614. Wittenbergben Disputatio Logíca című füzetet adott ki, Nádasdy Pálnak, Zvonarics Mihály esperesnek és Mock Jakabnak, Nádasdy udvari preceptorának ajánlva, s akit 1619-ben nálunk avattak fel lelkésznek, csáktornyai volt.

2 Ifjabb Zrinyi György 1623. a tridenti hitvallást letévén, elhagyta apáinak hitét, udvari lelkészét Csáktornyáról, valamint urodalmainak legtöbb községéből is a lelkészeket elűzte. Szinte meglep, hogy Bucar szerint 1670-ben Csáktornyán az ott állomásozó német ezredparancsnok oltalma alatt protestáns lelkész is lett volna, kit Zrinyi Zsófia Borkovich Márton zágrábi püspök felhívására sem tudott kiutasítani. S állítólag 1688-ban árverezték el Csáktornyán a lutheránus pap házát. (Bucar, Prilozi. Haller J. i. h. 436. 1.). Stridó. Hieronymus jeles egyházi atyának születési helye, miként ezt Márki Sándor kiváló történetírónk kimutatta, (Századok 1903. 38, 1.) Ugyanezt bizonyítja Bedekovich Z. horvát iró is „Natale solum Sancti Hieronymi" cimű művében. Temploma felett 1738-ig, amikor lerombolták, ott állott a felirat: Hic natus est S. Hieronymus ecclesiae doctor." Pápai bulla is ezt a helyet említi Hieronymus szülőhelyének. íme Szent Márton mellett, ki Szombathelyen (Sabaria) született, a második egyházi atya az ó-korból, ki Pannónia régi földjén pillantotta meg a napvilágot. Ezen az ősi nevezetes helyen is már a Zrínyiek korában 1 Prot. Eht. Adattár VIII. 24. 31. 52. 71. Thury E. Dtúli ref. ehker. tört. 210. 2 Adattár VII. 148. Szabó K. Rmk. III. 1135. Eht. Eml. 65.