Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Horvát történetírók szerint 1569-ben husz éves korában lépett fel nyíltan mint protestáns patrónus és b. Malakóczi Miklós tanácsára a r. kath. papokat elűzte, a templomokat a protestánsoknak adta, a képeket kihányatta. Az egész Muraköz meghódolt a reformációnak a Szent Ilonáról nevezett Csáktornyái pálos zárda kivételével, melyet 1580-ban szintén feldúlt. Simon perjelt bezáratta, megkínoztatta, aki állítólag börtönében halt is meg. Rudolf király a vasvári káptalant bizta meg a vizsgálattal. De ezek a tudósítások bizonyára túlzottak.

1 Zrinyi György és neje nemcsak a magyar, hanem a stájer menekült lelkészeket is a legszívesebben fogadták és támogatták. Snolscheck János az 1598. száműzött sanktkanziani lelkész például, kit a stájer rendek Bagliardics Péter osayli várgrófnak és Zrinyi Györgynek ajánlottak, szept. 20-án Varasdról irja, hogy őt Zrinyi és Herberstein János Zsigmond oltalmába vette. Csáktornyán azonban Zrínyinél az ott uralkodó kálvinizmus miatt nem akart maradni s mivel lázas betegség is grasszált ott, azért jött Varasdra. 1598. dec. 5-én ismét Osaylból irja, hogy Zrínyinél jó ellátása van. Egy év múlva 1599. okt. 1-én pedig arról tudósít, hogy hat hét előtt Zrinyiné Stubenberg Zsófia őt lelkésznek hivatta s a rendek el is bocsátották. A grófné elutazása miatt Csáktornyára ment s Nedelicen akart letelepedni, de az urodalmi tisztek egészen a kálvinizmusba vannak fulladva, azért jóllehet a gróf és grófné legjobb indulattal vannak is iránta, lemondott és Alsó-Krajnába fog menni. A fentiekből az is kitetszik, amit Perlaky Márton is ir a levelében, hogy Zrínyi a kálvinistákhoz pártolt. Truber Felician laibachi lelkészt, Snollscheck sógorát, Wurícs magiszter exulans lelkészt még 1598-ban, Sitarics Gergely tábori lelkészt pedig 1600-ban szintén Zrinyi Györgynek ajánlották. A soproni evangélikusok érdekében ís Vépen 1595. szept. 19. kelt levelet irt Mátyás főherceghez.

2 Nagy pártolója volt György gróf az irodalomnak is. Hofhalter Rudolf nyomdászt, a bécsi Hofhalter Rafael fiát, ki evang. hite miatt Debrecenbe volt kénytelen menekülni, 1574-ben Alsólendváról Nedelicbe hivta és Bucsics Mihály vaskai esperes horvát nyelvű protestáns műveit vele nyomatta ki, melyek azonban elvesztek. A nedelici nyomdát 1586. Varasdra helyezte át s midőn Hofhalter Rudolf Nagyváradra költözött, a laibachi 1 Bucar F. Prosvjeta c. lap Zágráb 1901. Századok 1903. 278. 2 Loserth J. Aktén und Korrespondenz 11. 287. 509. 419. 444. Payr, Sopron eht. 180.