Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Felső- és Kís-DÖrgícse, Akaii, Vászoly, Szentantalfa, Zánka, Kapolcs, Petend, Eöcs, Taliándörögd, Hegymagas. Zalamegyében korán alakultak evang. gyülekezetek s ezek korán is csatlakoztak a dunántúli kerülethez, mert ennek leg­régibb hivatalos cimében Vas és Sopron mellett csupán Zala megye említtetik mint harmadik. De közülök sok igen korán el is pusztult már a török háborúk idején, miként ezt Sárkány­sziget példája mutatja. Egyházlátogatási jegyzőkönyveink Zala megyéből az I. időszakból nem maradtak s így csak keveset tudunk az itteni egyházközségekről. Sárvártól és Csepregtől, a a dunántúli központoktól messze estek. Lelkészeik csak ritkán jelentek meg a gyűléseken. De püspökeink is csak kevéssé ismer­ték az Egerváron túl eső egyházakat. Musay Gergely 1646. évi jegyzékében mondja : „Nomina Ecclarum circa arces Egervár et Szentgyörgy vár propter locorum longinquitatem nobis incognita". A balatonmelléki gyülekezeteket Kemenesaljához csatolták, Ka­nizsa vidékén pedig a hódoltság számára (in ditione Turcica) 1632. Csillagh Dávid gelsei lelkészt választották meg alesperes­nek. 1642 óta Semptei Benedek légrádi, 1650 óta pedig Desel­vics István szintén légrádi lelkész volt a zalai és a somogyi gyülekezeteknek külön esperese. (Ehker. jkv. 33. Eht. Eml. 132. 148.) a) Alsólendva és vidéke. Az evang. Bánffyak. Alsólendva. E kies szép helyen, melynek régi vára van, a Bánffyak oltalma alatt szilárdult meg a reformáció. Az Alsó­lendvai Bánffy család a Thüringiából Wartburg vidékéről be­vándorolt Hahold nemzetségből vált ki a XIV. században. I. Ulászló idejéből Bánffy Pált ismerjük, aki 1441. Pápa városát kapta királyi adományul és részt vett 1459. a Mátyás király ellen intézett fegyveres felkelésben is. (Pápa v. mon. 64. Vasm. mon. 188. 545.). A mohácsi vész idejéből három Bánffy testvért ismerünk: Miklós főajtónállót, akinek leányát, Sárát Monyorókeréki Erdődy Péter vette feleségül (második neje Pucheim Borbála volt; Ferencet, Ráskay Gáspár sógorát, akinek László nevű fia és János nevű unokája volt és Jánost, ki II. Ulászló és II. Lajos idejében főpohárnok, János király országában pedig nádor is volt. 1 1 Fogel J. II. Lajos udvara 53. Szilády Á. Régi m. költők VI. 303.

Next

/
Oldalképek
Tartalom