Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

hely volt. Ekkor Czobor Márton is a földesura volt. Később ismét a Héderváryak és Viczayak bírták. (Fehér Ip, Borovszky 36.). Első ismert lelkésze a beczkói Csapur János, akit 1626. Ságra avattak fel s 1631. mint kisbaráti lelkész volt jelen a csepregi zsinaton. 1634. máj. 23. Soós (Joós) Györgyöt avatták fel kisbaráti lelkésznek. 1646-ben pedig Bah (Baliensis) András volt a lelkészük. Musay püspök 1661. Kisbarátít is, mint a rábaközi esperességhez tartozó anyaegyházat említi *s 1671. ez is a 17 győrmegyei község között említtetik, melyeknek prot. temploma és lelkésze van. 1698. Viczay Ádám volt a földesura és volt plebániaház, melyben (régebben) a prédikátor lakott. A r. kath. esperes Nagybaráti filiájának mondja. A lélekszám 146 evang., 42 kath. és 8 ref. (Ehk. jkv. 33. 246. Eht. Eml. 74. 133.). Nagybaráti. Már 1200. a királyi udvarnokok lakóhelye volt. 1387-ben a gesztesi vár tartozéka és Zsigmond király Kanizsay Istvánnak adományozta. Kanizsay János esztergomi érsek és testvérei itteni birtokaikat 1399. elcserélték más birtokért. 1619. a szentmártoni apátságé volt, de a csornai prépostságnak is volt itt birtoka. Eleinte Kisbaráti filiája volt, de később (1681 után) ez lett az anyagyülekezet. 1698-ban evang. tanítójok volt, kit a győri iskolából hívtak meg és Kisbarátiban is ez tanított. A lélekszám: 103 evang., 96 r. kath. és 4 ref. A földesurak ekkor Jany Ferenc csornai prépost és Lendvay Piacid szentmártoni apát voltak. (Győrm. mon. Ehlát. jkv.). Kismegyer. Ma Szentivánhoz tartozó puszta. Már IV. Béla idejében falu volt. I. Ferdinánd 1536. ujabb donációt adott itt a szentmártoni apátságnak. Győr ostroma idején elpusztult, de újra benépesült. A mostani majorság mellett a kis dombon erőség épült, melyet lapos alakjáról Tarizsnyavárnak neveztek. 1638. igy nevezték a falut is. Később az erősség helyére kápolna épült. János főherceg 1809. ebből vezette a franciák ellen az ütközetet. Musay Gergely püspök 1659. jun. 18, a győrmegyei Kismegyerre avatta fel evang, lelkésznek Czirkos Istvánt. Több egyházi adatunk nincs róla. (Győrm. mon, 32, Ehker, jkv, 477.), Mindszent. Ma Mezőőrshöz tartozó puszta. Már 1235. falu és a Mindszenthiek fészke volt. A XV. és XVI. században az Ispán, Eölbey, Szapáry és Szombathelyi családok voltak az urai. A török világban 1529 körül elpusztult. 1609. az elhagyott helyek közt említik, de újra benépesült. 1617. még az ősi temploma is fennállott, de ez is a török rombolásnak esett áldozatul. 1649. 26