Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.
egész Szigetközben ez a hítehagyott Héderváry nyomta el tehát a protestantizmust. Czobor Imre és a többi evang. köznemes vele szemben nem voltak eléggé erősek. A veszprémmegyei Tésre ordinált Fejér Miklós evang. lelkész még 1649. is hédervárinak irja magát. Tehát később is voltak itt még evangélikusok. 1 Ottevény. 1379-ben már a Héderváryak birtoka volt. Nevét állítólag a kis Duna és a Rábca kiöntéseiből keletkezett öntevénytől vette. 1619-ben az egész falu leégett. 1623-ban egy birtokfoglalás kapcsán a bakonybéli apátság is birtokos lett itt. Ebben az időben sokat szenvedett a német katonaságtól. 1658ban a Héderváry aknák itt vámjok is volt. 1683-ban a Bécs ostromára indult törökök dúlták fel és lakosait felkoncolták. A török kiűzése után Széchenyi György érsek szerezte meg. 1704-ben németek települtek ide. A Héderváryak után a Viczay grófok is birtokosok voltak itt, akiknek megmaradt birtokrészét 1862. özv. Földváry Miklósné szerezte meg. Ottevényben is a Héderváryak oltalma alatt bizonyára korán indult meg a reformáció. Eleinte a dunáninneni kerülethez tartozott ez is, csak később csatlakozott Dunántúlhoz. 1614-ben a szenczi születésű Szitás István és két év múlva az illavai születésű Ferrarius András volt a lelkésze, akit 1616. nov. 24. a szenczi zsinaton avattak fel s 1625. már a csepregi püspökválasztó zsinaton volt jelen. 1628-ban ujkéri lelkész volt. 1625ben Csemeghi János volt az öttevényi lelkész, akit Brunswick Tóbiás püspök ez évben máj. 9. Szereden avatott fel. Ügy látszik, Ferrarius egyengette az öttevényiek útját Dunántúl felé, mert 1629. okt. 23. Kövesden már Kis Bertalan püspök avatta fel a csepregi születésű Witkovics Jánost öttevényi lelkésznek. Ennek idejében kezdte meg Héderváry István itt is az erőszakos ellenreformációt. A szigetközi evangélikusok 1632. július közepén írják róla Czobor Imrének: „ezt is nem tudjuk mi okbúl az öttevényi templomnak cinteriumjában papjával (a plebánussal) és szolgáival bement és ott kíredzett, hogy bebocsássák az templomban. Es mentették az öttevényiek azzal magukat, hogy az egyházfia nem volt otthon, az kulcsot elvitte vele, az mint úgy volt. . . az úr önönmaga parancsolta, hogy hozzanak lajtorját és onnét följűl is behágjanak és annak utánna azt is parancsolta, hogy 1 A Héderváry-család oklevéltára. 197—200. sz. 237—218. 1. Závodszky L. Héderváry István és a szigetközi ellenreformáció. Religio 1912. 21. sz. Payr, Eht. Eml. 84.
