Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.
megfosztatván, II. Lajos azokat Laki Bakics Pálnak adományozta. Héderváry István győrmegyei alispánt, Ferenc öccsét, I. Ferdinánd fosztotta meg birtokaitól s szintén Bakics Pálnak, nejének és testvéreinek adományozta. E birtokhoz tartozott akkor Héderváron kívül Ásvány, Nagy- és Kis-Medve, Újfalu, Zámoly, Sziget, Ottevény, Remete sat. is. Ferdinánd később visszaadta birtokaikat a Héderváry aknák, de Bakics Pál és fivére Péter ellenszegültek a birtokbavételnek. Utóbb e birtok Bakics Margitra (Balassa Menyhértné) és Bakics Angelikára (Révayné), majd Czobor Imre feleségére szállott. De több kuriális nemesnek is volt itt birtoka. Ilyenek voltak 1609. ,a Szávay, Szabó és Alapy családok, amikor a Héderváry-urodalom Héderváry István, Czobor Imre és Márton s Révay Péter között oszlott meg. (Borovszky, Győr m. mon. 34.) A mohácsi vész után a Héderváryak is evangélikusok voltak. Héderváry Istvánt 1630 körül azonban Pázmány Péter áttérítette. Első neje Károlyi Zsuzsanna, a második Andrássy Kata volt. A fia, Héderváry János, 1660 körül már zirci apát és skópiai püspök, az unokája, János, pozsonyi kanonok volt. Héderváry István győrmegyei alispán leányát, Katát, Lósi Viczay János vette feleségül s igy került az urodalom az Osl Belud nemzetségben' Viczayak birtokába. 1660 körül Mikos Péternek, Dely Ferencnek, Káldy Györgynének (Nebojszai Szép Anna) és Jakusich Imrének is volt itt birtoka, melyeket azonban a Héderváryak és Viczayak összevásároltak. Dely Judit részét 1697. Viczay Ádám báró vette meg. A család utolsó férfitagja, Héderváry-Víczay Héder gróf főispán, ki az ősi rokonságot az evang. Ostffyakkal is fenntartotta, 1873. dec. 23. halt meg s unokaöccse gróf Khuen-Héderváry Károly lett az örököse. 1 A Héderváry aknák igen értékes régi könyv- és levéltáruk van. Hédervár temploma 300 év előtt épült. A reformációt már igen korán elfogadták. A levéltár aktái (IX. csomag 23/1703) szerint itt Mérey Mihály 1544. már evang. lelkész, sőt szuperintendens (bizonyára csak esperes) volt. 1556. márc. 1-én pedig a jeles Beythe István jött ide (bizonyára tanítónak). Chronologia című könyvébe irt sajátkezű bejegyzése szerint: „Anno 1556. Hedervarum veni 1, mart." 1614-ben Baáni Jodoczi Simon volt a hédervári iskola rektora, ki mint ilyen irta alá nevét a júl. 9. 1 Győr m. mon. 34. Fraknói, Pázmány P. III. 144. Lányi-Knauz 176. Hahnekamp Gy. Magyar Konvertiták 86. 1.