Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

laltak vissza. Ekkor a ferencrendűek kapták meg, akik zárdát ís építettek mellette s ezek bírták 1786-ig, ^amikor a] templomot raktárul, a zárdát katonanevelő intézetül használták, majd pedig vármegyeházzá alakították át. Az 1669. évi egyházlátogatáskor is azt mondották a győri evangélikusok, hogy templomuk már 80 év előtt ís, tehát 1589. is volt. Ez az adat Villányi mellett szól.

1 De nemcsak német pap és tanító volt Győrött a XVI. században, hanem Huszár Gál és Kálmán deák magyar papoknak és az 1577. évi csatában elesett magyar tanítónak, Lukács deáknak is méltó utódja volt itt Sibolti Demeter, a Felső-Dunamellék közös protestáns püspöke. Sibolti korábban Csepregen volt tanító és Nádasdy Ferkó nevelője Bécsben. A nádor fia nagy hálával viseltetett iránta s a dunántúli hitviták idejében is meghívta őt ide bírónak. Beythe István mint a szigorú lutheránizmus képviselőjéről szól róla. Síboltit 1570. körül még Salm Gyula hívta lelkésznek Szenczre, ahol 1574. Molnár Albertnek volt a keresztapja. Később Nagyszombatban és 1579. Semptén lelkészkedett, 1582 után pedig Győrré hívták. Bornemisza Péter halála után 1585. a még szét nem vált protestánsok^püspöknek válaszlották s így Győrnek a r. katholikus mellett protestáns püspöke is volt. 1586-ban kétségtelen, hogy ő volt a győri lelkész s bizonyára itt is maradt 1589. febr. 17. bekövetkezett haláláig. Sz. Molnár Albert említi naplójában, hogy midőn tanulmányainak folytatása céljából 1586. febr. 3. Győrré érkezett, itt Sibolti Demeter volt a lelkész, aki, mivel atyjának komája volt, gyakran segélyezte. Es Szenczi Molnár 1604. kiadott latin-magyar szótárának előszavában is megemlékszik Siboltiról. Hazájából, irja, először Győrbe ment s ott Sibolti nem csak legnagyobb jóltevője volt, de annak magyar műveit is (Vigasztaló könyvecske és Lelki harcz, Galgócz 1584.) szorgalmasan olvasta s prédikációit figyelemmel hallgatta.

2 Ha Szenczi Molnár Albert szülőhelyéről tanulni jött Győrré, akkor itt már jó hírnevű iskolának kellett ekkor lenni. S a csatában elesett Lukács deák után a második ismert nevű magyar segédtanító éppen az a Szabó Farkas volt, aki előbb Szenczen tanította Molnárt s most 1586. is ő hozta ide ezt a gyermek1 Villányi Sz. Győr helyrajza a XVI. és XVII. sz. 66. 1. Mohi A. Győr eleste 30. 95. 1. Payr, Sz. Fekete Istv. 39. 1. 2 Prot. Szemle 1890. 744. Thury E. i. m. 107, 1. Dézsi L. Molnár A. naplója 5. 1. Prot. Adattár IX. 93. 1.