Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.
kaptak. Sok példa van arra, hogy az őrség mennyire ragaszkodott egyházi embereihez, Kótyavetye alkalmával a portyázó csapatok a zsákmányból előbb kihasítottak egy részt a papjuk és mesterük számára (néha a szegény diákok számára is) s csak azután osztották fel maguk között a többit. 1 1543-ban, a protestáns Nádasdy Tamás vezette Győrött a várerődítési munkálatokat s többször járt itt. 1552-ben ismét a protestáns Móric szász választó fejedelem táborozott Győr alatt 11.000 főnyi hadsereggel. Khunigsperg Lajos 1551. és Loosdorfi Gál Ádám 1556. győri várkapitányok is már bizonyára evangélikusok voltak. Es protestánsok voltak még a Győrött állomásozó hadvezérek közül Horváth Márk lovassági százados, ki szintén 1552. volt itt s még Nádasdy környezetében barátkozott meg a reformációval; továbbá 1564-től 1566-ig a nagy buzgalmú Rueber János osztrák főnemes és a győri német lovasok kapitánya, később a nagy sárosi vár ura; s 1566-tól 1575-ig Salm Egon, aki egész családjával szintén protestáns volt. Ruebernek az arcképe is fennmaradt. A címerében répa van levelekkel (eine beblátterte Rübe). 2 Ilyen patrónusok oltalma alatt azután a kiválóbb igehirdetők is szóhoz jutottak. Az első ismert nevű magyar reformátor, ki Győrött az evangeliom tanait hirdette, Huszár Gál volt. Ez a mióta 1555-ben az óvári templomban a győri és pozsonyi káptalan négy tagjával vitázott és a hallgatóság neki ítélte a diadalt, a várőrség meghívására Győrött is többször megjelent és prédikált. Próbálták eltiltani, de mind hiába, ő továbbra is bátran eljárt Győrbe. 1558. évi ápr, 18-íkára a győri szent szék elé is megidézték, de maga a magyaróvári kapitány, Voniczky Zakariás és Miksa főherceg tartották őt vissza a megjelenéstől, mert nem merték őt biztosítani a Győrben történendők felől. Egészen 1560-ig, ameddig Huszár Ovárott tartózkodott, a győri híveket sem hagyta gondozatlanul bizonyára. Később pedig Komáromból kisérte figyelemmel a győri evangélikusok sorsát ís, 3 Kevéssel utóbb pedig egy rendes német lelkésze volt már Győrnek, aki állandóan hirdette itt az igét, Magdeburgi Joakim volt ez, a brandenburgi fejedelemségből származott és száműzött fláciánus lelkész, akit sok hányattatás után a mansfeldí 1 Takáts S. Rajzok a török világból, I. 6. 366. 2 Györm. mon. 332. Zsilinszky I. 77. Villányi Sz,, Győr-vár és város 36. 40. B. Szabó L., Forgách F. életr. 181. 1. Siebmacher, IV. 15. 33. 3 Fraknói V. Századok 1876. 22. Thury E. i. m. 27. 1.
