Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - I. Sopron és a hozzátartozó falvak.
A bécsi béke után 1609. javították templomukat a balfiak is, a meszet hozzá Sopron városától kapták. Eleinte Gráf Mihály harkai lelkész szolgálatával éltek, de 1613. nov, 8. már egy külön jelöltet mutattak be a tanács előtt és pedig a breslaui születésű Ludwig Mátét, aki 1612. Ilmicen szolgált, s akit a tanács el is fogadott. De nem sokáig maradt Balfon, mert a soproni tanács 1614, szept. 10. már Eder Kristófot választotta meg balfi lelkésznek s ez alkalommal fizetését is megállapította. Volt 4 szőlője, melyben hívei végezték az egész munkát. Szántóföld és rét helyett kapott évi 30 font pénzt. Halotti beszédért nagyobb halott után 5 sillinget, kisebb után 25 magyar pénzt. S ezen kívül halas tavat és fát is kapott a maga szükségletére. Eder után 1616. Gráf Mihályt hívták meg Harkáról, de ez már a következő évben Meggyesre távozott tőlük. Helyébe a rothenburgí születésű Horn György magisztert választották meg, aki már 1616. ápr. 18. mint száműzött folyamodott a balfi állásért. A tanács bizonyítványait és válaszát kérte, vájjon megelégszik-e a balfi jövödelemmel és eltarthatja-e belőle családját? Horn 1616. máj. 8. igenlőleg válaszolt s így bizonyára el is foglalta balfi állását, bár előbb fényesebb igére tekkel hívták Magyarországba. Öt ugyanis Sartorius János hernalsi lelkész küldte Batthyány Ferencné Lobkovitz Poppel Évának és nővérének, Salm grófnénak birtokára, de innen a kálvinisták, akikhez nem akart áttérni (derén Liedlein er nicht singen wollte), fizetésének megvonásával elűzték. Ezután jött Felsőpéterfára (Petersdorf), de itt meg nem kért bizonyítványt. Ezeknek, úgymond, maguknak kellene lelkészeiktől bizonyítványt kérni, mert alig két év alatt öt lelkészük volt; más szemében a szálkát is, a magukéban a gerendát sem látják meg. Balfon csakugyan kevés volt a fizetés, mert lelkészei igen sűrűen változnak. Horn után Posthius Pál volt a lelkész (1619—21), ki a soproni kórházban halt meg. Ugyanitt hunyt el két hónappá 1 előbb már a felesége is. Vagyonkájukat a kórházra hagyták. A balfi pap fizetése ekkor 30 forint, 12 mérő gabona és 8 öl fa volt. A négy szőlőt (in den Höllern) és 3 holdnyi szántóföldjét a gyülekezet munkálta, de a rétről neki kellett a szénát betakarítani. Rudolph Mátyás lelkészük (1621—23) szintén a soproni kórházban halt el. Lampertus Gábor következett utána, akinek 1623. nov. 30. kelt díjlevele a soproni 1739. jún. 5-iki tanácsjegyzőkönyvben fordul elő más 1630. és 1650. évi díjlevelekke együtt. Ezután az Iglauból elűzött Fuchs János került Balfra, ki