Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

Guarban szolgált. Eleinte dicsérték lócsi hívei, de Guarban már részeges volt. A sok feddésre már menekülni is akart tőlünk. Állítólag, miként Lázi György tétényi lelkész beszélte, Szombathelyen, Sopronban, Pozsonyban és Nyitrán már a r. kath. papok és barátok közt is keresett volna menedéket. Folyamodására a csepregi zsinaton 1641. próbaidőt engedték neki. Időközben Vönöczkre helyezték át, de nem tudott szenvedélyén uralkodni. 1647. jún. 25. a nemesládonyi zsinaton véglegesen is elmozdították lelkészi állásából. Musay Gergely püspök 1661. évi jegyzékében Szentmárton mellett Vönöczköt is anyagyülekezetnek veszi, pedig neki ismernie kellett a viszonyokat. 1665 és 1671 között a két községnek közös lelkésze volt s együttesen leveleztek a püspökkel. 1671. aug. 29. Fekete püspök a vönönczki tanító sérelmi ügyében irt Dimiakövics Péter simonyi alesperesnek. 1680. is volt lelkész Vönöczkön és a tilalom ellenére is végezte a papi cselekvényeket. 1695-től 1732-ig Szentmárton filiája volt, de 1729-ben Miskei Ádám lelkész idejében is mint társgyülekezetet mind a két faluról nevezték el. Csak 1706. volt Farkas Mátyás nevű külön tanítója.

1 Kemenesmíhályfa. Régi magyar község. Az Ostffy aknák már 1549. Teveli Péternek és Jánosnak pedig 1628. volt itt birtoka. A Vidos családnak, mely előnevét Koltától vette, ez is ősi fészke. Vidos Zsigmond itt kastélyt épített s a család levéltárát itt őrzik. Eredetét a Vidos család a Zsörkön lakó vasvári várjobbágytól, Vidustól vette, akit 1272-ben IV. vagy Kún László nemesített. Egyházi jegyzőkönyveinkben Kopács és Kolta egyházlátogatásakor 1633. találkozunk Vidos János vármegyei esküdttel és földesúrral. (Lásd fentebb). Utódai Kisfaludon, Kemenesmihályfán és Csehiben voltak birtokosok. Vidos Istvánnak 1647. már Kisfaludon volt birtoka. Es ifjabb Vidos János 1693. szintén a vármegye esküdtje. Nemesi birtoklevelük 1697. átíratott Vidos Zsigmond és János részére. A családból később sok buzgó patrónusa került ki egyházunknak. A családi fészekben Koltán megmaradt Vidos Jánostól, ki a r. kath. Tallián Juliannát vette feleségül, Mária Terézia 1754. erőszakkal vetette el gyermekeit, az apát perbe fogatta s legidősebb fiát a nagyszombati konviktusban neveltette. így lett a családnak egy ujabb r. kath. ága is. A reformáció korában lelkészeink is voltak Vidos nevűek. így Vidos Lénárd, ki azon1 Eht. Eml. 134. 147. 245. 251. 270. 275. 284. 287/310. 371. 379. Egyet, levtár la 7, 180 és I a 24, 32. Ker. jkv. 184. 287.