Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.
Ostffyasszonyfán az utóda Újvári András volt, kit 1622-ben Zvonarics Mihály püspök avatott fel Hegyfaluban- 1631-ben Ságon Sopronmegyében lelkészkedett, hol „mind tudománya s mind abban való eljárása felöl dicséretet teszen a hallgatóság". Mint asszonyfai lelkész is nagy tiszteletben állhatott, mert 1646. a büki zsinaton őt választották meg a különvált kemenesalji egyházmegye első esperesének. De új hivatalát csak 3 évig viselte. Már 1649, elhalt, 1651-ben a dubovai Benedicti Tamás volt az asszonyfai lelkész, akit 1633. Nagyköcskre avattak fel és 1646. Mihályfán lelkészkedett. így tehát jól ismerték Kemenesalján. Az ő idejében Ostffy Tamás volt a gyülekezet főpatrónusa. 1 1654-ben a szakonyi zsinaton Sárosi Istvánt avatták fel Ostffyasszonyfára, aki határozottan idevalónak mondja magát. Az utódja Makoviczki Tamás, akit 1640. Pusztafődémesre avattak fel lelkésznek. Ez Asszonyfán volt 1666-ban, midőn tanuként irta alá Srainer (Schreiner) György jobbágy levelét, aki firól-fira lekötötte magát Ostffy uraméknak, Lászlónak és Miklósnak. 1660-ban Musay püspök egyházlátogatást tartott Asszony fán, melyen még Ostffy Tamás is jelenvolt. 2 Az 1666-ban felavatott Horváth György inkább nagyasszonyfai lelkész lehetett. 1669-ben Szenczi Fekete István egyházlátogatásakor Büki György volt a lelkész, akit 1647-ben Egyházasfalvára avattak fel s aki 1671-ben egy alaptalan neheztelés miatt Kemenesszentmártonba távozott. Ostffy László Feketétől kért a helyébe utódot. Kovács János lehetett ez, kit 1674. innen idéztek Pozsonyba a rendkívüli törvényszék elé, 1669-ben Kelemen Benedek volt a tanító, aki később 1695. Nagyszőllősön s 1706. Alásonyban mint lelkész szolgált. 3 Ostffyasszonyfa templomát is a nagy üldözéskor 1674. vették el. A szerencsétlen Szenczi Fekete István püspök németországi száműzetéséből visszatérvén, az 1679. év végén ide menekült Ostffy Miklós oltalma alá. Itt prédikált, tanított, sőt lelkészeket ís avatott fel. Az öreg Bors Mihály kajári esperest saját bemondása és a győri kaptafán egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint Fekete Asszonyfán avatta fel lelkésznek. 1680-ban elkezdtek Asszonyfán iskolát is építeni. Illés György németi lakos beszélte a szanyi plébánosnak, hogy „a rábaköziek is segítséggel lesznek Asszonyfalvára az oskola megcsinálásában". És 1 Eht. Eml. 64. 69. 74. 131. 133. Ker. jkv. 243. 325. 360. Adattár VI. 59. 2 Eht. Eml. 77. 88. Ehker. jkv. 414. Ostffy levtár, Hutter Zs. közi. 3 Payr, Sz. Fekete 39. Eht. Eml. 81. 254. 270. Spataki. Füz. 1863. 553.