Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

A paróchiához 7 zsellérház volt, melyekhez azonban nem volt sem szántóföld, sem rét, hanem a prédikátor a maga földeiből szakasztott nekik két-két holdat és rétet. A zsellérek minden héten egy napot szolgáltak étel nélkül. Szántóföldje a lelkésznek 20 hold volt és rétje 30 kasza alja. „Az patrónus uraktól egyéb fizetése nem volt, hanem jóakaratjokból, az mire az kegyesség vitte, táplálták az minisztert." A Rábán levő háromkerekű malomból is az egyik kerék haszna szombaton uzsonnakortól fogva vasárnap uzsonnakorig a lelkésznek járt. S a szenesek is tartoztak úgy korcot adni, mint a polgárság A helyes polgárok egy köböl búzát és egy köböl zabot adtak. Temetés után, úgy látszik, a torba is eljárt a lelkész. Az iskolaház, mely régente a plébánia kúriából volt kiszakítva, most puszta volt, de a patrónusok és a hallgatóság megígérték, hogy felépítik. Mikor iskolamester nem volt, harangozót tartottak. Borsos István jobbágy a tanító amúgy is szegényes fizetése miatt nagy zenebonát támasztott. Répczelak. A XVII. században Niczk filiája, régi község. A mostani Radó-kastély Mátyás-korabeli építmény s egy másik régi kastély is volt a községben. Midőn Nádasdy Tamást 1558. a sárvári és egervári urodalmakba beiktatták, Lakra, Geősfalvára és Hegyfalúra nézve mezőlaki Zámbó Tóbiás és László ellenmondottak. Lakon és Csánigon volt birtokos az a Csombord Mátyás is, akit Répczelakon 1565. az ablakon át lőttek le, midőn ott nejével, Szentandrási Monthor Magdolnával vacsorált. A nőnek Debreczeny György (eredeti neve Dávidházi Dávid György) diákkal volt ismeretsége s őket gyanúsították meg a gyilkossággal. Elfogatása előtt a nő 1566. elején méreggel megölte magát. A diák később Zrinyi György titkára volt Monyorókeréken. Répczelak földesurai is a Kisfaludyak s később a Barthodeiszkyak és Radók voltak. Az 1633. évi egyházlátogatás szerint volt itt régebben egy fából csinált kápolnácska a falú közepén, hol akkor a harang volt, de már csak a helye látszott. Ehhez régtől fogva harmadfél hold föld is tartozott, de a földesurak bírták, akik készek voltak róla censust adni. A lelkésznek úgy fizettek, mint a niczkiek.

1 Csáníg. (Chanig, Chanik.) Régi község, melyet már II. Endre adományozott a XIII. század elején Urai-Ujfalú, Geresd 1 Adattár VI. 105. Ostffy-levéltár 92. sz. Eht. Eml. 55. 73. 100. 129. 133. 147. Vasm. mon. 76. 546. 569. Ker. jkv. I. 49. 52. II. 83. Farkas, Csepreg tört. 301. Tört. Tár 1895. 196. Sopr. Eht. 85.