Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

kát Szent Lénárd templomának nevezik- Régente a plébániaház a templom átellenében volt, melyben most Szelestey György jobbágya lakik. A többi parochiális jobbágy telkeken ís Szelestey György és András és Perneszi uram jobbágyai laknak. Földje is 36 hold van a parochiának. A szőlejét Szelestey György bírja. Közép-Szeleste is idevaló filiálís volt s a falu határában a rét, melyet pap rétének hívnak, az itt való plebánusé volt, de most Pataki Ádám uram bírja. Az egyházi öltözetet Bocskay hadakor az balonakok (vallonok) vitték el. Az ezüst kelyhet Szelestey György restituálta, tehát ez is nála volt. A lelkész fizetésének csak az eleje van felsorolva s ezzel a jegyzőkönyv aláírások nélkül félbenmaradt. (Adattár VI. 118.) Itt is, hogy az egyházlátogatás nem 1631. vagy 1633-ban, hanem soron kívül 1641-ben volt; hogy nincs lelkész és az egyház ingatlanait a nemes patrónusok foglalták el: arra mutat, hogy az egyház ügyei rendezetlenek voltak s a világiak itt sem akarták az egyházlátogatást. A félbeszakadt jegyzőkönyvből is az látszik, hogy a püspök vizitációja nem járt sikerrel, a földesurak nem voltak hajlandók a földeket visszaadni és lelkészt hívni. Szelestén ez alkalommal 1641. márc. 12. kisebb kerületi gyűlés is volt, mert Kis Bertalan itt és e napról keltezte (excongregatione nostra) azt a szép körlevelet, melyben a híveket a csepregi iskola újjáépítésére és kibővítésére hívja fel. (Adattár V. 49. 1.) Az első ismert nevű szelestei lelkész Vadeni Ferenc 1651. volt itt, akit 1635. Bakonytamásíba avattak fel s 1646. Mérgesben volt lelkész. Szintén szelestei lelkész volt Horváth Ferenc, aki Felsőszelestéről 1655. márc, 15. ír Musay Gergely püspöknek s arra kéri, hogy tájékoztassa Wittnyédy Istvánt helyesen a martyánci vitás egyház állapotáról, Es az 1662. évi országgyűlési sérelmek közt találkozunk ismét Alsószeleste nevével. Az itteni evang. nemesek templomát Horváth István, Nádasdy Ferenc gróf embere, a magával vitt lovasokkal és muskétásokkal, Szelestey Ferenc ellenállása miatt első izben el nem foglalhatván, másnap bizonyos ölbői licenciátus a sárvári lakatossal s néhány gyalog katonával a községbe lopództak, a templomajtót felnyitották, a harangot meghúzták, éjjelre pedig egy jezsuita és Vasdinnyei Sándor, Nádasdynak lékai kapitánya magukkal vitt poroszlókkal az erdőből, hol elrejtőzve valának, kirohantak és a templomot elfoglalták. A* gyászos évtizedben is, miként 1680. vallják, volt itt evang. tanító.