Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VII. A vend gyülekezetek a Széchyek és Batthyányak urodalmaíban.
volt, melyet most idegen jobbágyok élnek. Az egyházlátogatók elrendelik, hogy a földesurakat és a vármegyét kell megkeresni, hogy a jobbágyokat vagy a parochiának engedjék át, vagy pedig hányassák ki a parochia földéről. Itt is a prédikátor számára Szent Györgytől Szent Mihályig hetenként 2—2 napot szolgált mindegyik, azután pedig 1—1 napot. Voltak földjei, rétjei, szőlei. Kondoray György a szőlője után „Bocskay hadaitól fogva semmi dézsmát nem adott, azért requirálni kell tőle." A fentebbi 9 falun kívül Szent Anna filiálís is említtetik. Ennek is van temploma s a gyanavlai hegyen egy szőleje, melynek hasznát a templomra költik. Neradnóc és több falúból a temetésért a papnak, akár prédikál, akár nem, 1 köböl buza, vagy 1 forint, vagy 1 esztendős disznó jár. Ebből a mesteré 20 dénár. Stanyóc falúban, ha a papnak a patakon át kell menni, 1 köböl buza a stóla, ha nem kell átmenni, csak 80 dénár. Itt is van „pametuva" disznólábbal és egy marok szöszszel. Peszkócon a mesternek is az egész helyes egész köblöt, a fél helyes fél köblöt fizet, mint a prédikátornak. Este reggel imádságra és a felhők ellen is harangoz, ezért minden szőlős embertől bő terméskor 5 pint, szük időben 2 pint must jár. Mikor mester nincs (többször lehetett rá eset), Peszkócról a gabonát a prédikátor szedi be, a bort pedig az, aki harangoz. Szenttrinitás templomának 2 kelyhe van és 3 könyve is, ú. m. Biblia Hieronymi, szakadozott, Spangenberg János német posztillája in dominicas et festa és Lutheri Postilla Domestica Carniolica. A templomra költik egy szőlő hasznát is „sed frequentius némelyek megisszák ingyen." Aki a templomba temetkezik, az 1 r. forintot fizet, aki „az sátorban" (talán előcsarnok), 80 dénárt. Az egyházlátogatás után 1637. Halec Miklóst avatták fel szenttrinitási (apud Sclavos) lelkésznek, 1651-ben Blasevics György, 1671. pedig Suták Miklós volt a lelkész, akit Széchy Dénes özvegye panaszolt be Szenczi Fekete püspök előtt. 1733ban is mint ellenszegülő vend (tót) lutheránus gyülekezet említtetik Szenttrinitás, melyhez több mint 13 falú tartozik. Ugyanekkor német katonaság szállta meg a vidéket és Kortsmayer Mihály szenttrinitási lelkészt, ki már 1725. is itt volt, Petrócon elfogták, Pozsonyba vitték, ahol közel 3 évet töltött szigorú fogságban s többé nem is térhetett vissza Petrócba. 1 1 Adattár VII. 104. 106. Eht. Eml, 63. 69. 76. 118. 129. 148. 284. 286. 293. 371. Payr, Sz. Fekete István 43. Ker. jkv. 147. 360.
