Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

prédikátornak Perneckben szállást adott. Heggi (Hegyi) György murecki intézőt, ki miatt a menyasszonya lutheránussá lett, 1625. máj. 28. a pinkafői lelkész eskette. Lakodalmukat Stubenberg György, Kopfenberg és Mureck ura tartotta a vendéglőben, ki maga ís a nejével jelen volt az esküvőn Pinkafőn. A murecki plébános feljelentésére Hegyit e miatt a hatóság elé citálták. II. Ferdinánd 1627. utasítá Vorau prépostot, hogy a Pinkafőnél belopódzott prédikátort nyomozza ki. 1630. évi jelentés szerint a pinkafői lelkész kiugrott bencés, ki a habitusát levetette és Pinkafőn többet elrontott, mint a legrosszabb prédikátor. Pénteken és szombaton a polgárokat hússal vendégeli. Mindig sarkantyús csizmában jár a templomba. Farsang végén egy Trommeterrel és lovászlegénnyel ment el 14 napra. Saurau András Zsigmondnak bizonyítványt adott, hogy nála gyónt és úrvacsorázott. De ez nem igaz, mert íródeákja, szakácsa és friedbergi tanyáján is az emberei mind lutheránusok. Batthyány Ádám 1645, április 6-án külön okiratban biztosította Pinkafőt, hogy régi jogait épségben tartja. De Musay püspök 1661-ben már mégis a Batthyány Ádám által elfoglalt egyházak közé sorozza, S az egyházlátogató jegyzőkönyvek arról sem szólanak, hogy a Tárcsán tartott istentiszteleten a többi község között a pinkafőiek ís részt vettek volna. Az 1650. évi panaszlevél szerint a pinkafőiek is kénytelenek voltak a plebánusnak fizetni s az 1647, évi törvény 10, §-a ellenére Batthyány Ádám, a földesúr nem adott nekik telket templom, paplak és iskola építésére,

1 Alsó- és Felsőlövő. Régi középkori községek. Nevük szerint a lakói szintén határőrök, íjászok (speculatores, sagittarii) lehettek. Mint a borostyánkői urodalom községei említtetnek. Első ismert evang. lelkészét Stájerországból kapta. Puchler Elek volt ez, kit még 1565. Obernburgban a laibachi püspök ordinált. Onnan jött nyomban Felsőlövőre s még 1580. és 1581. is itt működött, a fláciánus iratokat ő ís aláírta. Szerencsés véletlennek köszönhetjük, hogy református jegyzőkönyvben egy másik lövői lelkész neve is fennmaradt. Rumpold (Rombald) János Jakab magiszter volt ez, ki mint „pastor in Siccen in bonis domini magnifíci a Kínüpert (Kőnigsperg)" említtetik. Mint panaszos fordult Lang Farkas rohonci espereshez és a Németujvárott 1 Thirring G. i. m. 216. Vasm. mon. 80. Raupach, Presbyterológia 24. Loserth i m. III. 740. 742. 795. 866. Payr, Fláciánus lelkészek 27. 30. Eht. Eml. 150. Seregély B. Ev. Glocken 1919. 29. 1. Ker. jkv. 364.