Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.
Königsberg Lajos halála után ennek fia Ehrenreich Kristóf örökölte az urodalmat, aki 1628. és 1637-ben szerződött Alsóés Felsőlövő lakosaival a jobbágyi szolgálmányok és a püspöki tized ügyében. Ez a Königsberg ís buzgó követője volt evang. hitének. Többször megfordult Sopronban, vagy talán a többi osztrák kivándorló között állandóan is itt lakott. 1636-ban a soproni Szent György-templom átalakításakor ő készített új oltárt a maga költségén és 1638. kétszer is szerepel Sopronban mint keresztszülő a Héritsch és Frank családokban előfordult keresztelőn. 1 Königsberg Ehrenreich Kristóf Borostyánkő várát és urodalmat 1644. jul. 28. eladta a hítehagyott Batthyány Ádám grófnak, ki azonban 1645, ápr. 6, biztosította Pinkafőt és a többi idetartozó gyülekezetet, hogy a régi szolgálmányok mellett eddigi jogaikat (tehát vallásszabadságukat is) meghagyja. Ugyanezt 1659, szept. 26. Batthyány özvegye, Formantini Wittmann Aurora Katalin s fiai szintén megerősítették, de nem tartották meg. Musay püspök 1661-ben a Batthyány Ádám által elfoglalt gyülekezetek közt említi Szalonak mellett Borostyánkőt, Pinkafőt, Alsó- és Felsőlövőt, Máriafalvát és Góborfalvát. De néhány gyülekezetben Magyarországhoz való visszacsatoltatásuk után ismét volt istentisztelet. Wittnyédy István ugyanis 1662. jan. 6. irt levele szerint azért nem akarja M. Klesch Dániel esperesnek Kőszegről való eltávozását, mert „félő, hogy megromlanak a Batthyány jószágában levő ekklézsiák". A Königsbergek idejében még szabadok voltak ezek a gyülekezetek. Egy felsőlövői kézirat szerint azonban az osztrák rendeletek alapján már 1627. megkezdődtek itt a templomfoglalások, II. Ferdinánd 1627. szept. 14. kelt rendelete az összes ev. lelkészeket száműzte Alsó-Ausztriából s Königsberg Lajos is kénytelen volt pottendorfi lelkészét, Mühlberger Jánost elbocsátani. Pázmány Péter már 1628. kérte II. Ferdinándtól, hogy. a vallásüldöző osztrák rendeleteket az Ausztriához csatolt magyar urodalmakra ís terjessze ki. Ugy látszik, Batthyányék az 1647. évi törvénycikkben megnevezett gyülekezeteken kívül csak az Oribányán (Bergwerk) már a XVII. században működő bányászok kedvéért engedték meg, hogy Sóskúton (Sulzriegel oder Waldeck) imaházat építsenek és Tárcsán is egy pajtában összegyülekezhessenek. A borostyánkői urodalom egészen 1647-ig Ausztriához 1 Bruckner Gy. i. h. Bunker R. Typen von Dorffluren 144. Gamauf i. h.
