Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

gáltak itt. Ilyen volt Gubanóczi Tamás 1650 körül, ki félév múlva Asszony fára távozott. Musay püspök, midőn 1652. egyházlátogatáson volt itt, elrendelte, hogy lelkészt hívjanak, mert az állása üresedésben volt. Musay 1661. már az evang. anyaegyházak közé sorolja. Francsics János még 1669. nov. 2, ís evang. lelkészt kér Pusztaszentmihályra Fekete István püspöktől; kaptak ís egyet Stork János személyében, akivel azonban még 1673. is sok bajuk volt.

1 Rábaszentmihály. Rátót közelében. Lakói magyar- és németajkúak. 1618—1619. Körmendi Mihály, 1623—24. Bakos János volt a lelkészük, kik még a reformátusok gyűléseire jártak. Kanizsai Pálfi János 1631. évi levelében panaszolja, hogy a rábaszentmihályi egyházat „a lutheránusok pártoskodó keze nem épen egyenjogúság alapján tőlük jogtalanul elragadta". Vasmegye „kétszínű" főispánját (Nádasdy Pál grófot) vádolja e miatt. Kis Bertalan püspökkel Esterházy Miklós nádort is felkeresték ez ügyben 1631. a tárcsái savanyúvizen. De mind hiába. Bizonyára Poppel Eva akarata is belejátszott ebbe. Evang. lelkészei voltak 1630. Zdanensis Mihály, 1632. Sutoris Mihály. 1642—1646-ig a Telekesről való Hegyi Ádám, akit Kis Bertalan püspök Egyházasfalván 1642. márc. 19. avatott fel Rábaszentmihályra, 1651-ben Horváth György lelkészt találjuk itt. 1655-ben pedig Sági Györgyöt, akit ekkor alesperesnek is megválasztottak Regini Márton szécsényi főesperes mellé. (Győr megyében is volt ilyen nevű anyagyülekezetünk) .

2 Baksafalva. (Bocksdorf, Pukstorf). 1618-ban Mumenius Gergely volt a lelkésze, akit Pathay István 1613. nov. 12, Szécsényben avatott fel. Ugyanez 1624. mint Szent Anna (ad S. Annám) lelkésze említtetik. Musay Gergely püspök 1652. Puxdorf, Oberndorf és Május Petersdorf községekben is tartott egyházlátogatást. (Adattár VII. 142. VIII. 22. 29. IX. 54.). Némethidegkút. (Kaltenbrunn). Szintén a Batthyányak urodalmában. 1618. és 1619. Tillesius vagy Tilisch Boldizsár volt Hídegkuton a lelkész. Számára a stájer rendek 1619. márc. 16. kértek helyet Batthyány Ferenctől. Utána 1624. Grumer (Grunner) Jakab s 1627. Keczius János volt Hidegkút lelkésze, kik még a 1 Adattár VII. 106. VIII. 22. 31. 53. IX. 61. Egyetemes levéltár I a 7. 123. 159. 173. 193. 199. 201. 207. Ker. jkv. II. 433. 2 Adattár VIII. 22. 30. 31. 52. IX. 50. 61—64. 79. 96. 97. Thury E. Dtúlí ref. ehk. t. 208. 1. Payr, Eht. Eml. 79. 132. 148. Ker. jkv. Ií. 20. 30. 33. 55. 202. 360. 438.