Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.
évi szerint pedig 50 dénárt fizetett. 1607-ben a hartbergi plebánus hivei is Dobrára jártak Poppelné papjához az úrvacsorát venni. Szenczi Molnár Albert 1610, említi, hogy Dulcis Catharinus marburgi tanár hazánkban a Thurzó és Batthyány családnál volt nevelő. Az iglói születésű Jankó János, a család udvari papja 1615 körül küldi meg Poppel Évának azt a halotti beszédjét, melyet Henckel Lázár gazdag bécsi kereskedő felett tartott. Ezt a Jankót Poppel Éva 1634, hívta meg Dobrára s még az 1652, évi ehlátogatáskor is itt volt. Levelezett ezenkívül még Porsius Sámuel és Viator Márton lelkészekkel. Porsius az a Sámuel lehetett Dobrán, kiről azt jelentik, hogy prédikátor, de íródeáknak adja ki magát és a magyar lázadásban való részvételre izgatta a parasztokat, hogy ismét minden lutheránus lehessen, A stájer rendek még kevéssel 1619, előtt ís egy Chaericus Joakim nevű prédikátort tartottak Dobrán elég jó fizetéssel. Stájerországból ide hozták a gyermekeket kereszteltetni. Schwamberger János a murecki bíró ís 1626. hite miatt Batthyánynéhoz Dobrára menekült. Dobrán és Németujvárott volt evang. udvari lelkész (concíonator aulae Bottyanianae) Serényi György, a hozzánk 1620. áttért szombathelyi pap és kanonok, ki előbb légrádi lelkész volt és 1631-ig tartózkodott a Batthyányak udvarában. Később mint kerületi főjegyző volt kövesdi és czenki lelkész. Kis Bertalan püspök pedig még 1639-ben is Bozsokon az osztrák Neubauer Márton magisztert (Velsensís Austriacus) avatta fel Poppel Éva udvari lelkészének Dobrára. (Ker. jkv. II, 20, 177), Lehetséges, hogy az a Horn György lelkész is, kit a kálvinisták nem tűrtek meg, Dobrán szolgált. Itt lehetett továbbá a fentebb említett Winter Vilmos is. Batthyányné 1629-ben s bizonyára már előbb is Stájerországból kiűzött evangélikusokat fogadott be. Valamint menedékhelyet adott ő a Morvából kiűzött új keresztyén (anabaptista) iparosoknak is. 1 Férje halála után Dobrán nagy udvart tartott. Az 1635. évi összeírás szerint öt „Freyle", két „Jungfrau" 9 nemesasszony és 10 nemes magyar ifjú élt itt Éva asszony költségén. Pál mester volt ezeknek a preceptoruk és Blasik Henrik a német iskolamesterük. Batthyánynéhoz menekült 1631. egy fiatal Dichrichsteín ís. Mint Dichrichstein kardinális írja, „a szegény lélek most is ott az ördög torkában van." Ide menekült Austerlitzből Pozsonyon át két Kaunitz kisasszony is. Itt talált menedéket 1 Adattár VII. 105. 107. Sz. Molnár A. napi. 340. Takáts S. Zrinyi M. nev. anyja 26. Loserth III. 439. 716. 726. 779.
