Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.
prépost, győri kanonok volt s mint soproni plebánus halt meg 1645, okt. 3. Ez a Lóny soproni születésű volt. Családját már valószinüleg a jezsuiták térítették át. János nevű testvére is nemes ember és Chehonius István soproni plebánusnak volt a szolgája. (Kertjök ajtaja a Paprétre nyílott.) 1 Az özvegy édesanyának nagy fájdalmára volt Batthyánynak áttérése, de Bécs hatását, II. Ferdinánd és Pázmány csábításait már nem tudta ellensúlyozni. Hitehagyó főuraink romboló példájának ekkor már igen nagy volt az ereje. Hasonló bánatot okozott Poppel Évának a fia házassága is. Azt szerette volna, ha jó barátjuknak és rokonuknak, Illésházy Gáspárnak szép leányát, Katát veszi el feleségül, akihez a fia ís nagyon vonzódott és már az eljegyzést is megtartották. De mivel az ifjú ekkor már r. katholikus volt, mint rokonok nem kapták meg a díspenzációt. Pázmány 1630. febr. 16. irt levelében még igéri ugyan, hogy kíeszközli a pápai felmentést, de mivel a menyasszony nem tért át, tehát nem is tette meg, sőt ő akadályozta meg a házasságot. 2 Eközben Pázmány és az udvar egy bécsi buzgó katholikus udvarhölgyet kötöttek reá az újdonsült magyar grófra, valami Formantini Wittmann Aurora Katalint. Édesanyjának bánatát Esterházy Miklós nádor is megértette, aki 1631. nov. 10. Nagyszombatból irja a feleségének: „Bottyániné asszonyomat oly akadék találta, akin nem keveset fog búsulni, mivel, amint értem, azt a nagy bécsi Hajnal (Aurora) leányt ugyan elvette fia Ádám." Ezt a dolgot tehát még a vakbuzgó nádor sem helyeselte. Pázmány itt kétszínű szerepet játszott, mert 1631-ben Poppel Évának még szíves szavakban ajánlja fel szolgálatát s háta megett mégis ellene dolgozott. Az esküvő is Bécsben a Hofburgban volt 1632. febr. 3-án. Az édesanyja annyira szerette fiát és tisztelte az udvart, hogy bár megtört szívvel, de mégis ott volt a lakodalmon. Pázmány és Hajnal Mátyás jezsuita mindent elkövettek hogy Poppel Évát is fia példájának követésére birják, hízelgő leveleket irtak neki, de mind hiába. Ezért a vakbuzgó papok most éket vertek a fiu és anyja közé, A fiatal férj igazán embertelen módon bánt édesanyjával. Ezt még Esterházy is elitélte és megsokalta. 1633, máj, 29. Poppel Éva Dobráról elkeseredett hangú levelet irt fiának : „Szüntelenül búsítasz 1 Póda E. A soproni parochia tört. 41. 44. Payr, Sopron Eht. 333. 355. Prot. Szemle 1903. 300. 2 Takáts S. i. m. 123. 129. Hanuy F. Pázmány P. levelei II. 97.
