Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

gadása és letelepítése ellen, de a buzgó földesúr ennek ellenére is a Lapíncs határfolyó völgyének keleti oldalán, azonkívül borostyánkői és szalonaki urodalmaibán adott nekik helyet. Loserth János egyetemi tanár szerint ís sokan költöztek át Stájerból Magyarországba. Klesch Dániel kőszegi lelkész szerint, ki a XVII. században többször járt e vidéken, Szalonakon, Pinkafőn, Gyimótfalván és Pergelínben (Pilgersdorfon), voltak ilyen stájerosztrák menekültek.

1 A vegyes házasságban élő Batthyány pár oltalma alatt így a magyar és német lelkészeknek vegyes protestáns esperességei keletkeztek, melyekben kálvinisták és lutheránusok nem a legjobb békességben éltek egymással. Beythe István ref. püspök ref. esperesek alá rendelte az evangélikusokat is, ezek pedig, ha nem szívesen el is mentek a zsinatokra, de eltérő hitnézetüknek sokszor adtak kifejezést. A lutheránusok Poppel Évához, a kálvinisták Batthyányhoz folyamodtak panaszos ügyükben, A buzgó úrnő sokszor emlegette, hogy az ő papjai a sárvári (evang.) püspöktől függjenek, de a református vezetők erről hallani sem akartak, s a békesség kedvéért a türelmes lelkű Batthyányné is engedett, bár Kanizsai Pálfi János még 1631. ís azzal vádolta, hogy a lutheránus lelkész a turniscai gyülekezetet a Muraközben egyenesen Poppel Éva támogatásával foglalta el. A lutheránus patrona kedvét különben ő a nagy kálvinista is kereste. „Arany Temjénező" című imádságos könyvét (Pápa 1632), melyből ma már egy példány sem található, neki ajánlotta.

2 Beythe mindent megtett, hogy a lutheránus német lelkészeket is megtartsa a református kötelékben. És Kanizsai Pálfi is a németül jól értő Szenczi Molnár Albertet 1613. azért hívta bizonyára Szalonakra, hogy a német evangélikusok szívét magukhoz hajlítsák, De mind hiába. Az ilyen vegyes zsinatokon, hol magyar kálvinisták és német lutheránusok tanácskoztak együtt, könnyen felbomlott a békesség. A szécsényi zsinaton 1613. nov. 11. például az öreg Mumenius Dániel, akinek fiát Gergelyt itt avatták fel kukméri lelkésznek és Müller Jakab rohonci német lelkész azt vitatták, hogy az úrvacsorát ostyával és nem közönséges kenyérrel kell kiszolgáltatni. S velük szemben Pathay István püspök és Kanizsai Pálfi pápai lelkész több thesissel 1 Loesche G. Gesch. des Prot. in Oest. 96. 100. Thury E. Ehker. tört. 167. és Prot. Szemle 300. Loserth, Zur steiermark. Emigration, Oestr. Prot. Jahrb. 1917. 71. Klesch D. A schawniki templom felavat. 1669. Bártfa 1670. 2 Thury E. Ref. Ehker. Tört. 209. és 223. Szabó K. Rmk. I. 625.