Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

m majestati tanquam regi, et ordinario ejus loci dioecesano salvam et integram relinquere debeat").

1 Ez a kiváló magyar főúr egy magához mindenben méltó élettársat nyert Lobkovítz Poppel László német-cseh főúrnak teljesen megmagyarosodott leányában, a lutheránus Poppel Évában (E. Török Istvánné nővérében), akivel Dobrán 1607. jul. 16-án kelt egybe. Ezzel Dobra, a zálogjogon bírt Szentgotthárd, Rakicsán és egyéb falvak ís Batthyány Ferenc kezébe jutottak. Poppel Éva nagy hatással volt a férjére, ő vette reá arra is, hogy a harmincéves háború elején Bethlen Gáborhoz átpártolt. A fejedelem 1620. október havában volt Rohoncon, ahol Batthyányék fényes vendégséggel fogadták s a hódolati esküt letették. És vallási téren ís Batthyány eszes és jólelkű feleségének a befolyása alatt állott. Ádám nevű fiukat, ki 1609. született, az apa Kanizsaival akarta neveltetni, az anya azonban Zvonarics Györgyöt, a lutheránus püspök fiát hívta meg a fiú mellé preceptornak. Később pedig Serényi György, az áttért kanonok és Neubauer Márton magiszter voltak az evang. udvari lelkészei. Híre volt annak ís, hogy Batthyány Ferencet a neje áttérítette az evangélikusokhoz. De ez nem volt igaz. E hírre csak azok a halotti prédikációk adhattak alkalmat, melyeket a német lelkészek mondtak Batthyány felett, s amelyek ma is megvannak a körmendi levéltárban. De bizonyos, hogy neje kedvéért türelmes volt a lutheránusok iránt. A buzgó főúr is korán 1625. szept. 15. halt meg Szalonokon s nov. 2. temették Németujvárott. Pathay, Kanizsay és még sok lelkész mondott felette gyászbeszédet.

2 Poppel Éva hű leánya volt evang. egyházának, s ennek érdekeit a kálvinistákkal szemben is megvédte. Beythe István, akit 1585. püspöknek is megválasztottak, az urodalom magyar népességét ugyan majdnem mind átterelte a reformátusokhoz, de a német és részben a horvát ajkúak továbbra is hívek maradtak az ágostai hitvalláshoz. A németek száma különösen a Stájerországból és Ausztriából idemenekült nemesekkel és lelkészekkel növekedett meg, akik ellen II. Ferdinánd már mint stájer főherceg 1598. és később 1625. és 1628. adott ki szigorú rendeleteket. Thury Etele szerint Rudolf király 1600. Batthyányhoz intézett külön rendeletben tiltakozott az emigránsok befo1 Draskovich levéltár. Tört. Tár. 1890. Adattár IX. 91. Takáts S. Zrinyi M. nevelőanyja 68. 2 Takáts S. i. m. 103. Szilágyi S. M. Nemz. Tört. VI. 286. Payr. Sopron Eht. 268. Payr. Eht. Eml. 186. Adattár IX. 80.