Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IV. Pápa, E. Török Bálint városa és a veszprémmegyei egyházak.

Sikos István, Szeniczei Bárány Pál és Horváth Sámuel, az írók, Hrabovszky György, a kiváló historikus és árvaház-alapító, Szedenícs György esperes, Sántha Károly a költő sat.) emelte a virágzás magas fokára.

1 Mencshely. (Jegyzőkönyveinkben Menchel, Ménesei). Régi középkori község. Sándor nevű papja 1333. husz dénárt fizetett pápai tized fejében. A Vason nemzetségből származó Mencseli család tagjai már 1290 óta szerepelnek. Mencseli Buza ispán fia Móric ez évben Alsóőrsöt kapta. Ennek fia Mencseli Pető alsóőrsi birtokát 1312. Veszprémi Márton őrsi prépostnak adta el 12 márkáért, Barnagon levő földjét pedig 1318. saját és szüleinek lelkiüdvösségeért a veszprémi káptalannak adományozta. A reformáció itt is bizonyára korán megkezdődött. Első ismert lelkészét, Köveskuti Györgyöt Csepregen 1639. avatták fel. 1660 óta Zsédenyi István, a későbbi gályarab gondozta a gyülekezetet Dörgicsével együtt. Musay püspök 1661. a kemenesaljí esperes alá tartozónak tünteti fel. 1684-ben Horváth András volt a lelkésze s 1706. Tassi György a tanítója.

2 Noszlop. A középkorban a bakonybéli bencés apátság birtoka volt. A Noszlopyak származási helye, kik innen költöztek át Kemenesaljára. Noszlopy Ferenc 1696-ban 100 forintot adományozott a nemesdömölki templom felépítésére. Noszlopy Gáspár pedig a kurucvilágban 1706. jan. 27. Ory, Karcsai, Benkő, Bokányi, Hajas, Potyondy, Boros, Horváth, Thulmann és más patrónusokkal jelen volt a Mihályfán tartott zsinaton. Az 1629. évi református jegyzőkönyv Noszlopot is az evangélikusok által elfoglalt gyülekezetek közé számítja. De a mi forrásaink nem tudnak róla. (Békefi 190. Eht. Eml. 269. 270.) Devecser. Devecseri Choron András veszprémi főispán (1524—37. sümegi várnagy) és ennek fia, a gazdag Choron János voltak a patrónusai. Már 1333. volt plebánusa, ki pápai tizedet fizetett. Itt a reformáció bizonyára már a XVI. században megszilárdult, de adataink csak jóval későbbi időből vannak. 1646— 51. Becsehely Balázs volt a lelkésze, s Musay is 1661. az anyaegyházak közé sorolja. 1674-ben Dan Miklós volt a devecseri lelkész. A gyászos évtized után újra feléledt s 1695-ben már ismét lelkésze (Sárosi András) volt s a XVIII. század elején 1 Békefi R. i. m. 79. 229. 261. 264. Farkas M. A várpalotai ev. gyűl. emlékkönyve. Pápa 1881. 4—13. 1. 2 Békefi R. i. m. 68. 77. 158. 169. Ker. jkv. 167. Eht. Eml. 77. 147. 270. Zalai ehm. tört. 59. 60.