Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IV. Pápa, E. Török Bálint városa és a veszprémmegyei egyházak.

Bátyjának, Nádasdy Tamásnak sok baja volt vele. Ilyen egyházfő alatt, nem csoda, ha a nép tömegesen hagyta el az egyházat. 1570-ben egy Balkay (Bathay) István nevű prédikátora volt Veszprémnek, ki dec. 21. levélben kérte Batthyány Boldizsárt, hogy üldözze ki az új eretnekséget, az unitáriusokat.

1 A mohácsi vész után Veszprém megye is sokat szenvedett. Katona szerint a portyázó törökök a Duna és Balaton közét, majd a Győrig terjedő egész vidéket, tehát a veszprémi püspökség területét is elpusztították. Ily viszonyok között a reformáció is csak nehezen törhetett utat. Az első évtizedekből kevés adat maradt fenn, de ezekből is élénkebb reformátori munkára következtethetünk. A XVII. századból ismeretes egyházak bizonyára nem az ellenreformáció korában, hanem már előbb I. Ferdinánd és Miksa korában a XVI. században keletkeztek. A pápai Bálint pap és Gizdawith pápai tanító munkája bizonyára nem szorítkozott csupán magára a városra. Es a vármegyében is sok névtelen hőse lehetett a reformációnak, amilyenekről Révész Imre szólott. A Pápához közeli falvakban s az ugodi és devecseri urodalmakban, melyek 1536. óta E. Török Bálint birtokai voltak, kell az első evang. gyülekezeteket keresnünk. Es bizonyos, hogy maga Török is, miként a nejéről Pemflínger Katalinról ezt bizonyosan tudjuk, még Luther híve volt. A filippisták csak később készítettek itt helyet a kálvinistáknak. Es még Török Bálint unokájának, Istvánnak is egymás után két felesége volt evangélikus, mint fentebb láttuk. Ezek tehát később is védelmükbe vették hitrokonaikat. írott emlékünk a XVI. századból alig egy-kettő van. Csak a későbbiekből lehet visszafelé következtetnünk. Amit Reczés János csepregi esperes és társai mondanak Nádasdy urodalmáról, hogy itt 1535. vette kezdetét a reformáció, azt Pápa vidékéről is elmondhatjuk. A reformátusoknak már 1612-ben volt külön veszprémi esperességük, 1618-ból pedig már a pápai esperességről is van részletes jegyzékük. Az evang, egyházak közül Vaszar, Ugod, Csót, Lovászpatona, Vanyola, Bakonytamási, Varsány, Sikátor, Bánk, Bakonyszombathely, Csesznek, Devecser, Teés, Nagyvázsony, Ménesei, Kerta, Nagyszőllős, Dabrony, Alásony, Doba, Koppány, Gergely, Vath, Ajka voltak a legrégiebbek. Jóformán csak a XVII. század közepéről vannak 1 Bunyitay, Ehtört. Emi. III. 274., 283., 320. Gedeon Gy. i. m. 59. 1. Tört. Szemle 1912., 57. 1.