Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

városi számadás szerint: „Den 19. April (új naptár szerint 29) ist dem Herrn Andre und Leonhardten Predikanten zum Kreuz eín halbes-Kalb verehrt worden". A soproniaknak ez a Keresztúrra való kijárása (das Auslaufen zum Kreuz) tovább mint húsz évig (1584—1606) eltartott és sokszor zajos tüntetésekre is alkalmat adott. Nagy csoportokban, fegyveresen jártak s örömlövésekkel is boszantották a soproni plebánust. Titokban Pinder is bejárt Keresztúrról Sopronba és magánházban keresztelt. 1601-ben Dobner Sebestyén soproni jegyző is Keresztúron kereszteltette a gyermekét. Pethe Márton püspök viszont 1602. okt. 20. elfogatott a keresztúri úton három soproni polgárt, köztük Klein Menyhértet, a volt tanítót és krónikairót s kocsijukkal és lovaikkal rákosi kastélyába vitette őket foglyul. így a soproniak Keresztúron Nádasdy Ferenc oltalma alatt találták meg azt, amitől szab. kir. városukban eltiltották őket.

1 Keresztúrnak így két lelkésze is volt. Az 1595. évi adólajstrom még csak Leonardus prédikátort említi 1 forint adóval, de az 1599, évi lajstrom szerint a rendes keresztúri lelkész (concionator) 2 forintot, Lénárd prédikátor pedig 1 forintot és 50 dénárt fizetett, így Pinder Lénárd soproni lelkész még 1599ben is Keresztúron lelkészkedett. Mellette Thesmár István volt a gyülekezetnek első ismert lelkésze, ki résztvett már a csepregi kollokviumon s ennek jegyzőkönyvét is 1591. jún. 3. aláirta. Tudós lelkész lehetett, mert a kollokviumon a két vitatkozón Beythe Istvánon és Skulteti Szeverinuszon kívül Thesmár volt az egyedüli, ki a vitába beleszólt és eléggé szabatosan fejtegette Krisztus testének az úrvacsorában való jelenlétét. Beythe is Thesmárt tartotta Skulteti legtekintélyesebb párthívének, mert hozzá külön kérdést intézett.

2 Thesmárral és Pinderrel egy időben kitűnő tanítója is volt Keresztúrnak a brandenburgi Arnswaldból való Ottó Dániel személyében, ki már 1591, mint egyik jegyző Skulteti Szeverínusz részérőljjegyezte a kollokvium lefolyását. Utóda a csepregi születésű Cziczak János volt, aki 1596. mint keresztúri „ludí líteraríi rector" írta alá az Egyesség Könyvét és rövid idő múlva már Sárvárott tanított. Majd a sárvári születésű Zvonarics Mihályban (1598—99) nyert Keresztúr ismét egy kiváló tanítót, aki Csepregen, Komáromban és a szepességi Nagyőrön végezte iskoláit és korán résztvett a kálvinistákkal való hitvitákban. 1 Payr, Sopron eht. 157. 166. 167. 179. 180. 183. 186. 189. 2 Adattár VII. 40. 103. Thury E. A dunántúli ref. ehker. tört. 78. 81.