Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

steinből való Gerber Gergelyt avatta fel Klaszekovics István püspök pörgölini lelkésznek. Az 1630. évi csepregi zsinaton a pilgersdorfiaknak és név szerint nem említett lelkészüknek valami panaszuk volt egymás ellen s a kerület úgy határozott, hogy a lelkész töltse ki esztendejét, a gyülekezet pedig adja meg neki járandóságait s azután kölcsönösen kövessék meg egymást. (Ker. jkv. II. 19). I. Rákóczy György szabadságharca után Nádasdy az itteni templomot és iskolát is elfoglalta és plébánost helyezett be. Az első bizottság nem is orvosolta sérelmeiket, mivel Nádasdy a faluból oly képviselőket küldött, akik plébánost kértek. A második bizottság előtt azonban Sopronban 1646. nov. 19-én nemcsak Pörgölín, hanem a filiák (Godhardt, Geresdorf, (Németgyírót), Putendorf, Salmonsdorf (Salamonfalva), Kogl, Lebenbrunn, Steinbach) lakói is megjelentek s határozottan kifejezett kívánságukra összes egyházi javaikat visszaadták. 1652. Musay Gergely püspök volt itt egyházlátogatáson, amikor Lang Farkas (előbb rohonci esperes) volt itt a lelkész és Greiner János a tanító. Jelenvoltak az idevaló nemesség közül Speidel Zsigmond Frigyes, Hohenwarth János Frigyes és Preínberger Károly. A filiái 1652-ben : Kogel, Löwenbrunn, Steínach, Bubendorf, Gersdorf, Salmonsdorf. Az 1662. évi sérelmek közt olvassuk, hogy Nádasdy emberei Pörgőimben is elvették a templomot, paplakot az összes egyházi javakkal és a kehellyel együtt, mely utóbbit az evangélikusok a maguk pénzén vásárolták. A lékai ágostonrendüek helyezkedtek be ide is. Bónya. (Bunnya, Piringsdorf). Sopronmegyei község a Repce mellett, szintén Léka várához tartozó, tehát egykor Nádasdybirtok. A linci béke előtti időből egy lelkészük nevét sem ismerjük. Áttérése után Nádasdy az itteni templomot is elvette, de 1646. nov. 18. a kir. bizottság a földesúr és patrónus tiltakozása ellenére is visszaadta. 1652-ben a jenai születésű Trost Henrik volt itt a lelkész, akit 1647. Lékára avattak fel s innen jött Bónyára. Gamauf szerint Léka a templomnak elvétele után Bónyának lett volna a filiája. A lékai pap ugyanis ide menekült. 1652. Musay püspök volt itt egyházlátogatáson. 1655. júl. 8-án a sziléziai Vibegius Jánost avatta fel Musay püspök Bónyára, aki három évig működött itt, utóbb pedig Locsmándon (1658—73) és Pozsonyban (1682—1700). A felesége Fischer Zsuzsanna Johanna soproni nő volt. Utódját, Laymarius Antalt 1658. máj. 21. Locsmándon avatta fel a püspök. Ezt a Laymar Antalt Danielis