Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

ben urunk ő nagysága (Nádasdy) szőlője végében), melyet a község Potyondy István prédikátor idejében vett 32 forinton. A paplakhoz 3 zsellér tartozik, kik a heti szolgálaton és karácsonyi kappanon kívül egy messzely vajat és egy túrót is adtak. Az iskolaház 1631. puszta most már csak a helye van fönn. Régenten Deák Péter házának hívták. A mesternek úgy fizetnek, amint megalkudhatnak. Potyondy halála után Repka Mártont hívták meg Peresztegre lelkésznek, akit 1634. kerületi presbyternek választottak meg a püspök mellé. 1638-ban is itt volt még. Ez évben ugyanis 4 parochiális jobbágyát panaszolta be a csepregi gyűlésen, Nádasdy Ferenc hítehagyása után az itteni evangélikusok is elvesztették lelkészüket és templomukat. Az 1646. aug. 13. büki zsinaton Szerdahelyi Mátyás ugyan peresztegi lelkésznek mondatik, de kérdés, hogy ez nem a vasmegyei Hosszúpereszteg lelkésze volt-e. A kiküldött kir, bizottságok ugyan ismételten is visszarendelték az egyházi épületeket és javakat az evangélikusoknak, de az 1649, évi sérelmi jegyzék szerint Vasvári György, a Czenkről kiutasított plebánus Nádasdy segítségével visszafoglalta s többé nem is adta vissza,

1 Pinnye. Régi földesurai a Szalay, Niczky, Anyós és Bessenyey családok voltak. Itt is vannak még horvát nevek: Bunics, Podrianics. De ezek mellett igen sok szép magyar nevet találunk. A régi r. katholíkus világból itt ís több kehely, keszkenő és régi papi ruha maradt. Ez utóbbiakat Bocskay háborúja idején (1605) a biró menekülés közben lehajította a szekérről és úgy vesztek el, A régi plebániaház (paplak) is elpusztult s ennek helyére épült Nádasdy Andrásné Szalay Kata asszony háza, aki kertjéhez foglaltatta a papi házhelyet. Szalay Gábor neki is ment és elvonatta, de Nádasdyné ismét elkerteltette. A községnek 1595. az adólajstrom szerint már evang. lelkésze van, ki 1 forint évi adót fizet. Az első ismert nevű lelkésze Pápai Imre, aki az Egyesség Könyvét mint pinnyei lelkész háromszor is (1596. és utoljára Csepregen 1598, nov. 17.) aláirta. Később Sajtoskálon volt lelkész, 1628-ban a csepregi gyűlésen már esperes és 1631. Czenken lelkész, 1632. kerületi presbyternek is megválasztották. Pápait Pinnyén már 1599-ben Sárvári János váltotta fel. Ez lehetett itt még Bocskay háborújában is, amikor a régi paplak elpusztult. A bécsi béke után 1 Adattár VI. 31. 31. Eht. Emi. 54. 56. 57. 58. 64. 68. 97. 129. 132. 137. 183. Mokos i. m. 124. Ehker. jkv. I. 123. II. 20. 30. 82. 164. 291. 321.