Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

Jagodics, Portics, Nadarics, Obrán, Dokopendics stb. Némelyek még 1631. is kívánták, hogy a lelkész „néha-néha tótul is (azaz horvátul) predikállana." Es egy nyomtatott tót graduál volt a gyülekezet birtokában. Lövőről származott Lövey Mátyás soproni tanácsos és Lövey Balázs győri lelkész is. Atyjok Sziszekről vándorolt be és Herbics volt a családi neve, (Dévén Mihály volt zágrábi polgármester leányát Dragonus lelkész Hegyfalun vette feleségül). Németek később is települhettek ide. Ilyen német lehetett például a Gallen család, mely valószínűleg Kassáról származott ide. Kassai volt Nádasdy Tamás udvarában Zoltán Imre is. Gallen János könyvkereskedő Kassán 1581. nyert polgárjogot és 1583. halt meg. Gallen Mihály pedig (vera nobilitate ínsignis) Nádasdy Ferencnek volt belső bizalmas embere (familiáris). Az esperesek az Egyesség Könyvének egyetlen fennmaradt példányát névre szóló nyomtatott díszes táblával 1598. ennek ajánlották. Ennek fiai lehettek Lövőn Gallen András és György nemesek. A Nádasdyak sok jó indulattal voltak a lövőíek iránt. Első ismert evang. lelkésze Musics Mátyás, aki már egy 1572. évi okmányon itt szerepel s 1579-ben „az lövei Szent Márton egyházában" keresztelte Cvitarics Varga Miklóst a lövői tanács által kiállított nemzetség-levél szerint. Musics 1596. aláirta az Egyesség Könyvét. Valószínűleg még Lövőn volt ekkor. Első ismert tanítója pedig a városnak Belechich Gáspár (magister scholae in oppidulo Leoveo), aki 1599. írta alá hitvallási iratainkat. Virágzó lehetett itt az egyházi élet már a XVI. században is, mert a Laibachból evang. hite miatt száműzött Manlius János is a vándornyomdájával 1592—1593. Lövőn működött. Kilenc nyomtatványa jelent itt meg, melyeken a város nevét „Siczben, Syczíni" szavakkal jelzi. Ezek között vannak Hunyady Ferenc, Decsi Gáspár, Gosárvári Mátyás históriái, a református Pathai István könyve „Az sakramentomokról", Szalaszegi György muraszombati lelkész imádságos könyve, Bock Mihály Füves Kertecskéje és Heltai Gáspár Vigasztaló Könyvecskéje. Ez utóbbit Manlius Czípnik Tamás tótországi főharmincadosnak és Koronghi Benedek harmincados ellenőrnek, mint pártfogóinak ajánlotta. A nyomda működése a buzgó és tudománykedvelő Nádasdy Ferenc idejére esik, aki nagy jóakarattal volt a lövőíek iránt.

1 1 Masznyik, Egyesség kve. Könyvszemle 1910. 190. Payr, Sopron eht. 371. Farkas S. Csepreg tört. 55. Szabó K. Rmk. I. 263—274. Takáts S. Rajzok a török világból. II. 56.