Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

Szakony. Egyike a XVI. századból való legrégibb gyülekezeteinknek. Kis Bertalan püspök azonban sem itt, sem Bükön nem tartóttt egyházlátogatást. Ezért aránylag csak kevesebb adat áll rendelkezésünkre. Első ismeretes lelkésze Komári Chapi Péter, ki már jelen volt a csepregi kollokviumon s ennek jegyzőkönyvét is 1591, jún. 3. aláirta. Az Egyesség Könyvének végszavai szerint az egyház kívánságára Komári is esküt tett hitvallási iratainkra és külön papiroson reversalist is állított ki, de valami súlyos apostasiával később mégis elpártolt („visszatért az ő okádására"). 1596. virágvasárnapján Kincses Pál kőszegi lelkész Reczést gyalázó levelet irt Komári szakonyi lelkésznek, aki az aláírás visszavonása miatt el is ment innen messze vidékre, nem akart Reczés esperessége alatt szolgálni. Utódjának 1597. febr. 19. irja és örömmel kiált fel: liberatus sum (megszabadultam.) Az utódja 1597 óta Sárvári Mihály volt. E két lelkész idejében Szentmiklósi György volt a szakonyi tanító, aki 1596 és 1598 között maga is aláirta az Egyesség Könyvét. Sárvári Mihály utóda a jeles Zvonarics Mihály volt [1599—1601), aki Németkereszturról jött ide és 1601. szept. 27. Kőszegi Rozs Balázs csepregi esperes társaságában Kőszegen járt a gencsi tanító ügyében. 1603 ban Sztansich Mihály volt a szakonyi tanító, ki a hivatalából elmozdított Benkóczi Mihály kövesdí lelkész peres ügyében szerepel. Zvonarics után Farkasai Márton lett a lelkész, akinek idejében 1607. megegyeztek a szakonyiak, hogy „a föld kepének fele és a föld köbölnek is fele legyen az praedicatoré, az fele pedig az templomé; Felső Szakonyban minden holdról fél kepe, Alsó Szakonyban pedig egy holdról egy köböl élést tartoznak adni, valamit vetnek bele." 1607-ben a szakonyiak Andreades Mihály csepregi rektort avattatták fel maguknak lelkészül. Ezt már a következő évben a soproni magyarok hívták meg, de nem ment el, mivel a lakás és fizetés ellen volt kifogása. Ifjabb Nádasdy Tamás gróf 1609. ápr. 27. Lukácsházáról külön levelet irt a soproni tanácsnak, hogy a szakonyi prédikátort meg nem kaphatják, mert „mikor a polgárság a féle tanítót nagy költséggel és fáradsággal felszenteltet, az magával nem szabad ember és nem kötelezheti el magát." Andreades mint szakonyi lelkész Kanizsai Pálfi Jánost 1607. Fertőszentmiklósra, 1609-ben pedig Sárvárra hívta tanítónak, de egyik állást sem fogadta el. Andreades 1612-ig volt Szakonyban, 1614-ben Pozsonyba hívták meg magyar lelkésznek, de itt még ez évi november havában meghalt.