Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

pedig a falu derekán a Tamásiba vivő országút mellett épült. Iskolát csak később építettek. Az úrvacsorai kehely 1638-ból való. A XVII. század elején Baranyay Máté volt itt az első ismert nevű lelkész, kit 1635, mint miskei lelkészt esperesnek választottak meg. 1628-ban Kőszegi Lőrincz, 1642—51. Somogyi Péter, 1654. pedig Orsics Péter volt Farad lelkésze. Tanítója 1654. a trencséni Laczkó András volt. A filiája Tamási. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv csak 1654. szól róla s így csak a második korszakban fogjuk tárgyalni.

1 Keczel. 1651-ből Magyarbéli György, 1653-ból pedig Deseríczki András nevű lelkészét ismerjük. Filiája Edve, az Edvi Illések származási helye. Az 1654. egyházlátogatáson is jelen van Illés Balázs a nemes vármegye esküdtje. 1646-ban is már Magyarbéli György volt a lelkésze.

2 Szentandrás. Első ismert lelkésze Kola János, ki mint niczki lelkész írta alá 1596, az Egyesség Könyvét, 1608, jan. 8, pedig mint szentandrási lelkész volt jelen Marcaltőn Marcaltői Miklósné Zay Anna végrendelkezésén, Telekesi Török János és neje Gersei Pethő Margit voltak a gyülekezet buzgó patrónusai, 1612-ben Musich Pál a lelkész, aki 1618, a reformátusok gyűlésén Pápán is jelen volt „mint ubiquista". Ezt a Musichot mint szerdahelyi lelkészt 1630. megintette a kerület, hogy a betegeket ne gyógyítsa exorcismussal. 1630-ban Bathai Pál, 1634-ben Tarcsáni Jakab, ez után Szeredi István (ki 1628-ban Beleden volt) a lelkész, 1641-ben a szuchói Laurentiades Márton, 1646-ban Eőry György, 1651, ismét Szeredi István, 1654, Németi István, 1673, Borhidai Miklós,

3 Egyed. Eleinte csak Szentandrás filiája lehetett. Sem Kis Bertalan, sem Musay püspök jegyzékeiben nem szerepel. Mint a buzgó Telekesi Törökök birtoka jut nagyobb jelentőségre, 1651-ben Textoris Gergely, 1655-bén Csepregi János, 1664, pedig Andreáé György volt a lelkésze. 1696-ban Magasy János volt a tanítója. 1717-ben itt is fegyveres erővel szüntették meg a nyilvános vallásgyakorlatot.

4 Mihályi, ösi evang. gyülekezet, bizonyára még a XVI. századból való. Régi földesuraik a Kisfaludy, Ládonyi, Ujszászy, Kis és Káldy családból valók, A régi paplak a majorbeli kertnek 1 Eht. Emi. 128. 132. 137. Adattár VI. 168. Ker. jkv. 359. 2 Adattár VI. 192. Eht. Emi. 88. 133. Ker. jkv. 360. 407. 3 Emi. 55. 129. Ker. jkv. 18. 21. 201. 359. Adatt. VI. 177. 4 Emi. 89. 95. 208. Ker. jkv. 21. 360.