Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.
alatt evang. hitvallás! irataink is (Pálházi Göncz Miklós tollából) meg fognak jelenni. 1 Csepregen 1619-ben foglalta el rektori hivatalát s a pusztulás idején ő volt az, kiről a csepregi diák énekli: Hasonló formán szegény mester romla, Maga személye lengyel kézbe juta, Feje váltsága lőn neki nagy summa, Főfő könyvei jutának prédára. 1622. máj. 26, avattatott fel lelkésznek Fertőszentmiklósra és 1628. már esperes volt, 1632-ben is egy soproni elválás! perben mint esperes irta alá nevét, 2 Az 1621. évi katasztrófa rettenetes volt Csepreg életében, Nádasdy Pálnak Bethlen Gáborhoz való pártolásáért kellett így meglakolniuk. Január 6—8-ig három nap és éjjel tartott a rettenetes vérontás, melyben sem nőt, sem aggot, sem gyermeket nem kíméltek. Az egész város a két templommal együtt lángoknak lett martaléka, a három harang is leolvadt. A tanuló diákok közül is sokat lekaszaboltak. Az összeolvasható halottak száma, kiket a szentkirályi major előtt egy közös sírba temettek el, 1223 volt. De nem estek kétségbe. Erős hittel és bizodalommal kezdték meg a romok felett az építést, A munkát az új lelkész, Zvonarics méltó utódja, a tudós és erélyes Lethenyey István (1621—43) vezette, aki Lövőről jött ide s élénk részt vett az anyagi ügyek rendezésében is. A templomokat újra felépítették, polgármesterük Kis Tamás Bécsben járt új harangokat öntetni s az iskolát is, amennyire lehetett, rendbe hozták. A parochia jobbágyainak szolgálmányait 1626. júl. 20, Wittnyédy János prefektus jelenlétében szabályozták. Sőt haladás volt a város életében, hogy Lethenyey 1621-ben Farkas Imrét, a németkereszturí kiváló magyar nyomdászt is áttelepítette Csepregre. A pusztulás után megújult erővel így még ujabb tizenkét évig virágzott a gyülekezet. Lethenyey nagy eréllyel fogott a munkához. Jelen van a polgármesterek évi számadásain s a fontosabb okleveleket ő maga írja a város jegyzőkönyvébe, Szily Mihály nemest például, aki megalkudott a csepregi diákokkal s a nekik járó köböl mérce gabonát pénzben fizette, utasították, hogy ezután természetben fizesse „Cantor számra búzával és rozzsal", hogy a diákok kárt 1 Ribini, Memorabilia I. 423. 453. Szabó K, III. 1265. Payr, A Concordiakönyv legrégibb magyar fordítása. Ev. Egyh. és Isk. 1900. 332. 1. 2 Spatakí Fűz. 1858. 391. Payr, Eht. Emi. 68. 128.
