Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyüjtemény a Dunántuli Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I. kötet. Sopron 1910.

VII. Az 1681. után három esperességre összeszorult egyházkerület emlékei. - C) A tolna-baranya-somogyi esperesség

30. Györkönyből egynéhány jobb hallgatóival Háborgattatván ment Szent-Lörinczre által S szép Gyülekezetet Isten áldásával Kezdett s jó rendbe vett jó Atyai gonddal. 31. Ezerhétszázhuszonötben 7

) hogy támadás Lett. mint újság ellen mérges háborgatás, Kettőn kívül minden Templom eltiltatás S a Tanítókon is kemény hajtogatás. 32. Számkivetett lévén Dörgicsére hivták, Három esztendeig hol megtartóztatták, Buzgó tanításit azok is csudálták Es példás életét tisztelettel látták. 33. De onnét visszament előbbi nyájához, Mivel a föld közel lévén pusztuláshoz, Az üldözés megszűnt s a szélledt juhokhoz Pásztorok egy része szabadult akolhoz. 34. Azontúl Lörinczen töltötte életét S építette kedves kis gyülekezetét, De vezette annak egyéb kerületét, Ott is a szent Testnek nézvén épületét. 35. No most mint fosztattok ily hív Atyátoktól, Ki hű sáfár nevet visel méltó okból, Ki nem gazdagodott a juhok nyájából, Hanem a jutalmat várta az Urától. 36. Méltó hát Tolnai, Somogy és Baranyaj Árvául hagyatott Evangelicus nyáj. Hogy szomorogj és sírj, mert Atyád holt meg, jaj Nem fél Istent, kinek ez az eset nem fáj. 37. De nem csak Tolna, sőt egész Magyarország Es abban lakozó számos Luthránosság, Méltán illethet most téged szomorúság, Hogy e Férj fiút elveszi halandóság. 38. Noha sokaknak lett botránkozás köve S oly czél, melyre sok nyelv mérges nyilat löve, Sok tollal sértetett becsületes neve, Hogy Atyafi név majd le lett róla véve. 39. Sőt oly jelül látszott neve kitétetni, A melynek ellene kelljen szólni s lenni S ő gyűlöléséről hívnek ismertetni; Gyanús lett, ki talált hozzá közel érni. 40. De a híjával ő a szegelet kövön Drága kő lett s maradt,

8

) a ki végig bővön