Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyüjtemény a Dunántuli Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I. kötet. Sopron 1910.

V. II. Nádasdy Ferenc gróf levelei az áttérése előtt és után való időkből.(1636-1668.)

ma is maradnom.. . Fraknóba is betérek." Tört. Tár 1900. évf. 289. lap. e) A háborgásban az özvegy fiának, Ferencnek is része lehetett, ki ekkor még buzgó protestáns volt és özvegy anyja második házasságának ellene is mondott. (Századok 1871. 152.1.) Szilágyi Sándor közlése szerint Nádasdy Pálné Révai Judit, Révai Péter és Forgács Mária leánya volt; tehát második férjének Forgács Ádámnak unokatestvére. Csak pápai engedélylyel vehette el. Az ilyen házasság evangélikusok között is tiltva van. Az I. Rákóczi Györgynek küldött s 1638. szept. 7. kelt esküvői meghivóra a fejedelem e szavakat írta: „Bőszüld meg Ur Isten cselekedeteket és a te igazságodnak Ítéletét mutasd meg mind azokon, valakik az szent házasságban az te szent rendelésedet mocskolják s általhágván többet tartanak az emberektől mint sem felségedtől." (Prot. Eh. Isk. Figyelmező 1873. 182. 1. Szerintem a fejedelem itt nem annyira a vérrokonság, mint a hitehagyás miatt gerjedt haragra P. S.) f) Dobronoki György soproni jezsuita házfőnök bejegyzése évkönyveikbe: „Özvegy Nádasdy Pálné Révai Judit, ki 300 magyar prédikátornak volt a táplálója, r. katholikus második férje kedvéért katholikussá lőn 1638-ban Kismartonban és Sopronból hivatott időnként jezsuitákat magához gyónás végett. Hihetetlen, hogy áttérésével ez mennyi okot adott a proletár prédikátoroknak a panaszra és sirásra. A nő neveti őket közben-közben s a pápisták iránt igen buzgó. Nyilvánosan is kijelentette, hogy igen fájlalja, hogy a jezsuitákat annyi éven át gyűlölettel üldözte. Es igen óhajtja, hogy az isteni kegyelem engedje neki, hogy a mennyi ideig rosszul bánt velük, most annyi ideig halmozhassa el őket jótéteményeikkel." (Litterae Annuae Residentiae Soproniensis pro Anno 1638. Sopr. gyülek. levéltára 177. I. 20.) g) Révay Judit 1642. március 24. írja fiának: Keserves szívvel hallotta, hogy idegen (Olasz) országba készül. Fia tanácsot kér tőle s erre feleli: „Semmi módon az te szándékod nekem nem tetszik. A kik ezt tanácsolják, nem jó akaróid. Hogy pedig anyai áldásomat kívánod, áldjon meg az Isten, de az anyai áldás szüleikhez való engedelmes fiakon szokott fogni. Eleted az idegen nemzetek közt periclitáltattatik. Oly országba mégy, a hol semminemű állapotok nem egyeznek velünk, sőt még az köntösük se egyez.. ." Előbb szemben akar lenni vele. „Uram ő kegyelme (Forgách Ádám) is szolgálatát ajánlja, most Nagy Szombatban vagyon." (Közli Deák Farkas: Magyar hölgyek levelei.) h) Pauler Gyula jellemzése Nádasdy Ferenc anyjáról: „Anyja Révay Judit oly tősgyökeres, régi szabású magyar asszony volt, hogy nem akarta fiát külföldre bocsátani utazni,