Evangélikus Nevelő 1947-1948

1948. március - Szaktárgyaink az Evangélium fényében - Molnár Endre: 1848-1948: Centenáris irányvonalaink

2(7 De azt akkor foggal, tíz körömmel, Démoni dühhel és őrült örömmel Ahogy lehet, Ahogy lehet!“ Döbbenetes figyelni Görgey folyton mélyülő existenciálís belső törését. A zseniális ész célratörő öntudatossággal sakk- figurákként táncoltatja a hadtesteket, — s a lélekből a váci manifesztum óta a folyvást erősödő, a szabadságharc győzel­mében és jogosultságában való hitetlenség ásít. Mintha Adyt hallanánk: „Lelkem tetőjén szent táncaikat Fürge manók sivalqva járják. Lentről, lentről búgnak a tárnák.“ Ma nem ítéljük el Görgeyt, csak nagyon sajnáljuk. Mi evangélikus tanárok minden tekintetben a hitet keres­sük és hiszünk annak csodatevő erejében. Ez csíráztatja ki és hozza napfényre a vereségeken keresztül is a forradalmak lel­két. Faji (pl. a magyar és a szláv liberálisok között) és egyéni torzsalkodások -—- vér, harc és barrikádok a fogadalmaknak „csak a teste’’! Ekétől hasogatott, verejtékkel felépített rögös: talaj, — de magot magában rejtő! A szabadságharcok búzája akkor is kikel, ha megtizedeli azt a Haynau-k, Bach-ok és Radetzkyk dermesztő tavaszi fagycsapása. Mert a forradal­maknak lelke van s Krisztus a forradalmakért is meqhalt. A forradalmak és szabadságharcok lehetnek az önző polgári gondolkozás számára feketék, feketébbek a fekete talajnál, de ne felejtsük, -— az Isten végtelen szeretetgondolata működött a történelemben, mint éltető, csíráztató meleg napsugár, — mikor emberi harcok és vétkeken keresztül is diadalmasan napfényre hozta 1848 és 49 termését, nagy szabadsággondola­tát. Azt a gondolatot, amelynek következményeképpen sok millió rabszolgáról leszakadt a lánc, sok jobbágv tekintette magát legalább embernek és sok munkás nyert legalább annvi szabad időt 1848-ban a nvugati országokban, hogy családjá­val is tölthetett naponta pár órácskát. A liberalizmus legmélyebb gondolata, a humánum, az Isten szeretetgondolatának fényében növekedett tovább. A liberális reformok terén már a múlt században elöl jártak az ezt a vonalat felismerő kis protestáns államok, Dánia, Svéd­ország. Hollandia s ez utóbbira utal József. Attila, amikor a reakció idején így szól az Istenhez: „Adtál földmívest a tengernek. Adj emberséget az embernek, Adj magyarságot w magyarnak.“ Molnár Endre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom