Evangélikus Nevelő 1947-1948
1947. október - Evangélikus Egyház Püspöki Karának körlevele
25 Állami önállóságunk visszanyerése egybeesik azzal a történelmi jelentőségű ténnyel, hogy végrehajtott új képviselőválasztás alapján új ország- gyűlés alakult nemzetünk jövendőjének építésére. Megismétlődő válságokban gazdag történelmünkben is kevés országgyűlés vállalt munkában és felelősségben nehezebb feladatot, mint a most összeülő törvényhozó testület. Egy nemzet sóvárgó vágyakozással várja, hogy . a haza újjáépítésében használja fel .a felszabadult népi erőket s a nemzet szunnyadó egyéniségében rejlő értékeket. Javítsa meg régi- és közelmúltunk nyilvánvaló hibáit. Teremtsen rendet anyagi, szellemi és szociális életünk kiegészítést, pótlást, javítást váró kérdéseiben, hogy magyar demokráciánk gyarlóságaitól meg- lisztuljon s jogos önérzettel álllhassoii a demokratikus országok nagy közösségéibe. Mindenek elölt és mindeneik felelt pedig állítsa vissza a nemzet egységét. Szüntesse meg a gyűlölet, üldözés és pártoskodás áldatlan harcait. Munkálkodjék az emberi szabadság kiépítésén, a jog és igazság biztosításával. mert ezek nélkül a szabadság papirosérték csupán, nem pedig valóság. Teremtse meg a régóta hasztalan áhított békesség előfeltételeit: :a meggyőződés szabadságát s az élet biztonságát. Blihez az országépitő munkához felajánljuk evangélikus egyházunk •inunkakészségét. Istentől kapott ellhivatásunk és lelkiismeretűnk szerint kötelességünknek ismerjük, hogy nemzeti életünk teljességére is kisugárzó egyházi munkánkkal építsük az igazi demokráciát s végezzük az evangélium erőivel a reánk bízott embernevelő munkát. A képviselőválasztás előtt a politikai párfok sokszorosan hangoztatták -az egyházak iránti becs-ülésüket. Az országgyűlés megalakulása után pedig u miniszterelnök kijelentette, hogy az egyház és állaim viszonyának rendezését munkaprogrammjába sorolja a kormány. Egyházunk bizalommal lekint ezen tárgyalások elé. Nem hallgathatunk azonban arról, hogy a képviselőválasztással kapcsolatos súlyos visszaélések mélységes aggodalommal töltik el egyházunkat. Tartozunk egyházunk egészének annak bejelentésével, hogy ezen visszaélések ismeretében a magyar kormánynál óvó tiltakozást, szigorú -vizsgálat és megtorlást kértünk az állampolgári jogok védelmére. Közöljük Dr. Radvánszky Albert egyet, felügyelő és D. Kap! Béla -püspök benyújtott iratát: Egyházunk mindenkor nagyraértékeli a nemzet jövendőjének építésére Vendelt törvényhozó országgyűlést s ezért az országgyűlési képviselőválasztásoknál az állami törvényekben megállapított jogi követelések mellett magas erkölcsi követelések alkalmazását látja szükségesnek. Egyházunk ezen meggyőződése alapján püspöki karunk 511/XV. számú •pászlorlevelében ''külön is felszólította az egyház különböző munkakörben működő alkalmazottait, hogy „állampolgári jogukkal éljenek, kötelességüket teljesítsék és országunk alkotmányos újjáépítésének nagy munkájában — egyháznak, szolgálatának, érdekeinek gondos figyelembevételével, — lelkiismeretesen és jól megfontoltan résztvegyenek”. Az országgyűlési képviselő-választások megtörténte illán lelkiismereti kötelességünk szerint kénytelenek vagyunk tiltakozó szóval bejelenteni, hogy egyházi munkásaink közül számosán, egyházunk hívei közül pedig tömegesen megfosztanak állampolgári joguktól s jogalap nélküli hivatalos rendelkezés folytán nem teljesíthették kötelességüket. Ezen jogfosztással -szemben emeljük fel tiltakozó -szavunkat a felelős magyar kormánynál. Tiltakozásunkban külön meg kell említenünk a jogfosztás nagyon ■számos esetében jogalappá leli azon hazúg indokokul, melyek erkölcsi megbélyegzéssel illették becsületes, mocsoktalan tiszta életet élő férfiakat •és nőket. A jog és igazság védelmére rendelt hivatalos szervek eljárása megdöbbentő merénylet nemcsak a joguktól megfosztott és megbélyegzett emberekkel szemben, hanem az állammal, az országgal és politikai akaratát törvényes módon nyilvánítani .hivatott nemzet egyetemével szemben is.
