Evangélikus Nevelő 1947-1948
1947. július - Podmaniczky Pál: Melanchthon Fülöp
8 II. MELANCHTHON MINT LUTHER MUNKATÁRSA. Jól mondta valaki, hogy Luther, a bányász fim leszállt Isten igéjének mélységeibe s fölhozta onnan az evangélium igazságainak nemes ércét azon nyersen, Melanclithon pedig a fegyverkovács fia, formába öntötte, fegyverré kovácsolta azt- S csakugyan Luther, a bányász mellett mindig ott találjuk Melanehthont, a kovácsot, ^kezében a tudomány pörölyével. így volt ez 1519 június 27-től július 15-ig, amikor Luther Lipcsében szemben állott Eck ingolstadti theológiai tanárral, aki könyveiben megtámadta, s akivel most tudós vitában összemétre fegyvereit. Melanchthon, a hűséges fegyverkovács ott állt már mellette s egy-egy találó idézettel, ügyes érvvel segítségére siettet a vitában. Ecknek sehogysem tetszett az evangélium két harcosának ez a szövetsége s egyszer keményen rá is ripakodott Melanchthonra. Ugyancsak 1519 nyarán az egyetemen Pál apostolnak a rómaiakhoz irt levelét magyarázta Melanchthon. S mivel Pál apostol ebben a levélben fejti ki legrészletesebben a hit által való megiga- zulás tanát., amelyet a pápa egyháza teljesen kiforgatott való mivoltából s amelyet Luther újra teljes tisztaságában hirdetett, megragadta az alkalmat és a rómaiakhoz írt levél alapján — a megigazulás tanát a középpontba állítva, — egy könyvbe foglalta össze a Luther által megtisztított keresztény hit igazságait. Nagy szolgálatot tett ezzel a könyvvel az evangélikus egyháznak! Nemzedékeken át ebből a könyvből tanultak az ifjú teológusok s hálával, haszonnal forgatták a prédikátorok késő vénségükig. Világos előadásával, meggyőző érvelésével valóságos remekbe készült alkotása volt ez a könyvecske Melanchthon fényes elméjének Jó fegyvere volt az'evangélium egyházának. Látták ezt az ellenfelek is. Nem hiába mondta a reformációnak egy elkeseredett ellensége, hogy a világért sem adná, ha Melanchthonnak ez a könyve csak egyetlen egy példányban volna meg s azt az egyetlenegy példányt ő vethetné tűzbe. Amikor V. Károly császár 1530 tavaszára Ágosta városába birodalmi gyűlést hívott össze. János szász választófejedelemmna- gával vitte a gyűlésre Melachtont is- Mivel a császár nyíltan vallotta azt a szándékát, hogy a birodalmi gyűlésen helyre akarja állítani az egyház egységét, amelyet a reformáció megbontott, az evangélium híveinek nyilvános, határozott vallástételre, kellett készüíniök. Melanchthon a fejedelem kívánságára már útközben kidolgozott egy hitvallást. Ezt bemutatták Luthernek, aki. hogy a pápa híveit személyével fölöslegesen ne botránkoztassa, nem jelent meg Agostában, hanem a gyűlés tartama alatt a valameny- nyire közel eső Koburg várában tartózkodott. Luther a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott Melanchthon művéről- Nem talált
