Evangélikus Nevelő 1947-1948
1947. október - Szaktárgyaink az Evangélium fényében - Hauser Henriette: A mozdulatművészet pedagógiai jelentősége
16 kell olyan ismeretekkel, fogalmakkal, amelyek eszközül szolgálnak arra, hogy a benne felvetődött élmény mozdulatokkal való felszínre hozása sikeres és magávalragadó legyen. Ez a mozdulatformálás technikája. A mozdulatművészet pedagógiája során rájön -az ember arra, hogy ezen az lton csak ez és ‘ ennél több nem adható át a növendéknek. Láthattunk .agyszerű balettet ragyogó kiállítású rendezésben. Színpompás kosztürrtökrú aem sajnáltak semmiféle anyagi áldozatot, Az együttes szépen, hibátlanul, egyszerre dolgozott. Tartalmára azonban nem jövünk rá magyarázó sorok elolvasása nélkül. Szemünknek szép veit, de szívünkben nem hagyott mélyebb nyomot,, nem keltett bennünk maradandóbb élményt. A régi világ balett-technikája mellett a mai világ tánckultúrájában megjelenik a mozdulatművészet. Nem előírt, rég bevált, nehezített táncfigurákkal akar hatást elérni, hanem egy mélyről jövő élmény mozdulatokban újra való átélés:. Nincsenek merev szabályok amelyeknek tudása jelentené a mozdulatokkal való bánásmód legmagasabb fokát. A kézzel való egyszerű vonalvezetés is lehet nagyjelentőségű, ha az átélésből fakad. Tekintettel arra, hegy a kifejező tánc lelki jelenségekkel ilyen soros összefüggésben van, így érthető, hogy nem egyszer vallásos jellegű és témája mély hitről tesz bizonyságot. Míg eljutunk a tanítás, illetve tánctudás ilyen magas fokához, végcéljához, addig hosszú pedagógiai munkán vezet át az út. „ Ennek a munkának is az a célja, hogy a mai ékt követelményeinek megfelelni tudó embert neveljen. Nemcsak a test, vagyis az izomzat teljesítőképességét igyekszik maximumra fokozni, hanem ismeretbővítést is szolgál és fejleszti azokat a képességeket, amelyeket az életben praktikusan is felhasználhat az ember. PL: gyors reagálóképesség, tájékozódás, hallás és ritmusérzék, memória, alkalmazkodó és irányítóképesség, ön és mások ismerete, fantázia fejlesztése stb .. . Ezeket a. képességeket gyakorlati anyag alkalmazásával fejlesztheti az ember, de mindig arányban kell lennie a növendék felfogó és teljesítőképességével, nehogy túlterheljük. Nemcsak általános pedagógiai sezmpontokat tartunk szem előtt, hanem alkalmat^ adunk az arra hivatottaknak, hogy mozgás és kifejező készségüket individuális alapon képezhessék addig a fokig, ahol a mozgás művészetté válik. A tanítási módot 3 fő csoportra osztjuk: fizikai tanítás, pszichofizikai és esztétikai. 1. Fizikai szempont alatt értjük a test fejlesztését. Az izomzat erősítéséi, rugalmasságának fokozását. Ezt fejlődésben lévő gyermekeknél alkalmazzuk, továbbá olyan egyéneknél, akik egyoldalú foglalkozásuk miatt egészségük megóvása érdekében kiegészítő mozgásra szorulnak. Vagy olyan embereknél, akik fizikailag kissé visszamaradottabbak. Ndm is képzeljük, hogy milyen nagy nevelőereje van ennek a tanítási módnak hibás gyerekek számára, akik azt hitték eddig, hogy a mozgás öröme csak egészségesnek adatott. 2. A pszichofizikai szempontnál lelki motívumok is irányadók Hangsúlyozzuk a test és lélek szoros kapcsolatát. A növendék ne csak testi munkát végezzen, ne csak tudatosan mozogjon, hanem érzésből kiindulva, lelki szükség következtében indítsa el a mozgást. Gátolt egyének tanítása tartozik ide. Kisebbségi érzettel küzdő gyermekeknél, akik
