Evangélikus Nevelő 1947-1948
1947. augusztus - Szaktárgyaink az Evangélium fényében - Dr. Kulin György: A természettudományok nevelői jelentősége
17 gorú kettéválasztása. A kijelentés igazságai nem változtak, de sokat változott a természettudományos világképünk azáltal, hogy a tisztán racionális jellemvonáséiba nagyon sok irracionális vegyült. Ebben a tényben bontakozik ki számunkra a természettudományok rendkívüli jelentősége. A. ma embere Számára minden bizonnyal nagyobb nevelőeszköz és világképformáló erő a természettudomány, mint bármely más tudomány. Nem azért, mert a természettudományoknak nyelvezete a logikán épülő matematika, hanem sokkal inkább azért, mert az értelem mindenhatóságára esküdött embert elvitte egyes problémák végső szakadékéhoz, ahonnan tovább az értelem számára nincsen folytatás. Az értelem csak addig volt öntelt és magabizó, amíg azt hihette, hogy ereje és hatalma korlátlan. ítéletet mondott olyan dolgok felett is, amire nem volt illetékes. Mindenki, aki előszeretettel érdeklődik a fizika, kémia, csillagászat, vagy az élettan problémái iránt, az utolsó évtizedekben megjelent munkákból feltétlenül ki kell éreznie, hogy azok, akik a tudományok élén járnak, sokkal szerényebbek és alázatosabbak, mint a múlt század tudósai. Volt idő, amikor épen olyan korszerűtlen volt tagadni a kijelentés igazságait, mint amennyire összeférhetetlen volt egy időben a lélek problémáit komolyan venni. Aki intuitív lélekkel meg tudja látni, hogy a mai kor vajúdása egy sokkal jobb kor előjele, annak látnia kell azt is, hogy az értelmi és lelki ember szétágazó útjai ismét találkoznak. Ennek oka pedig az, hogy természettudományos világképünk megváltozott, a fizikai tények magyarázatába sok olyan transzcendens vonás vegyült, amely az említett két világot sokkal közelebb hozza egymáshoz az értelmi műveltségű ember számára is. A fizika új ága az atomfizika, amely sok egyéb természet- tudomány alaptényét egységes alapon képes megmagyarázni, rájött arra, hogy a fizikai világ energiaforrása az atom belsejében van. Ma úgy tudjuk, és ezt a matematikai formulák is igazolják, hogy ennek az atomvilágnak csak megnyilvánulásait láthatjuk, de reményünk sincs arra, hogy a benne végbemenő folyamatokat szemtől szembe láthassuk. Az a világ, ahonnan az energia életre kél, örökké láthatatlan és kézzel megfoghatatlan valóság marad számunkra. Nem is tudjuk ellenőrizni, vájjon eddigi fizikai világképünk mozgatója, a feltétlen okság elve érvényben van-e és vannak tudósok, sőt általánosan vallott nézet, hogy a fizikai jelenségek bekövetkezésének nem oka van, csak statisztikai valószínűsége. Egy olyan gondolat ez, amely a múlt emberétől teljesen idegen.
