Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. június - Időszerű kérdések - Dr. Ottlyk Ernő: Egyházi iskolafenntartói jog (folytatás)
299 zá(k, 'tantervét,, tannyelvét, rendtartását, tankönyveit, tan-díját megállapíthatják, bár a törvényben megállapított tantárgyaktól nem térhetnek eL A vk. miniszter az egyetemes érvényű rendeltetekről értesíti aiz egyháza főhatóságokat hasonló intézkedéseik megtétele céljából. A tansseunélyzéli állások betöltését szabadon gyakorolhatják. Tanítóképzőintézeleket tarthatnák lenn, de a 'tanártképzés állami jog. A tianszeméiyzet fegyelmi ügyeit az egyházi hatóságok intézik, csupán az állásvesztésre ítéltek nevét iked! a vk. miniszterrel közölni. A középiskolai felvételiek, javító és póllóvizsgák, magámvizsgák eseteiben az egyházi főhatóságok joga ugyanlaz, mint a dk. miniszteré az állami iskolákra nézve. Az állami tőfel ügyeleti jogot a tanfelügyelőik és főigazgatók gyakorolják, de rendelkezési joggal nem bírnák, csupán! a miniszternek tehetnek jelentést az esetleges visszásságokról. Az érettségi és -képesítőviz-sgálatok kormányképviselői hasonllóképen nem nyertek rendelkezési jogot. Mindezek az iskolafenntartói jogok erős korlátozást szenvedtek az államsegély igénybevételével. Az 1883:30. te. alapján az összes evangélikus középiskolák szerződése® viszonyban kerüllek az állammal, amely szerint a folyósított államsegély ellenében az álami tantervei tallóznak követni, néhány tanszéküket pédig fenntartó testület javaslata alapján az állam tölti be. A XX. SZÁZAD. Az államsegély hatásos eszköznek bizonyult az állam kezében. Az 1907 :27. le. alapján az államsegély szigorúbb feltételekhez van kötve, mint az iskolaienn'tartási jog, mert az államsegély megvonható a nélkül is, hogy az iskolafenntartói jogot is megvonná az állam. Az 1924:28. te. óta az egyházi iskolák tanárait is a vk. miniszter helyezi nyugalomba. Az 1908: 46. te. a tankötelezettség elvével ellenkezőnek mondja a népiskolai tandíjat s ezért a landíjszedést megtiltja, viszont uz egyházi iskolákat kárpótlásban részesíti a bevételi csökkenésért. Az 1913:16. és 1926:7. le. előírja az iskolafenntartónak a tanszemélyzet javadalmazásának a mértékét. Az állam részéről tehát egyre több törvény ad utasítást az egyházi iskolafenntartónak. Jelenlegi közoktatásunk és az egyházi iskolázás legfontosabb törvénye az 1935 :-6. -te. A régi „felekezeti iskola“ elnevezés helyett bevezeti az „egyházi hatóság alatt álló iskola“ megjelölést, ami már magában véve is hangsúlyozza az egyház hatósági jogát az oktatás területén. Az állam elismeri az egyházak iskolaigazgatási és tanulmányozási vezetői jogát, magának pedig az állam a föfetügg eteti jogot tartja fenn. Elismeri az egyházi hatóság jogát a tanterv megalkotása tekintetében, azzal a megkötéssel, hogy a közművelődés egységének megőrzése érdekében' a kitűzött célok elérése tekin telében azonosnak kell lennie az állami itantervvel, a tanítási anyag terjedelmiéiben pedig megegyezőnek kell lennie. Ezeknek az ellenőrzését a miniszter a jóváhagyáskor gyakorolja. Hasonló jogokat gyakorol az egyházi hatóság a tankönyvek kibocsátása tekintetében is. A miniszter felülvizsgálja, hogy az oktatás céljait megfelelően szolgálja-e, nem tartalmaz-e áilamellemes vagy más felakezet elleni izgató tanokat. A középiskolai tandíjaik, kedvezmények az egyházi hatóság ügyikörébe tartoznak. A vizsgálatokra (érettségi, képesítő) az állam rendelkezési jog nélküli kormányképviselőt küld Id, aki az írás és szóbeli vizsgálatokon részt vesz, valamint az értekezleten is, kérdéseket mindenkor feltehet, azonban csak figyelmeztethet, s tapasztalatairól az őt kiküldő vlk. miniszternek jelentést tehet. A törvény mindvégig gondosan ügyel arra, hogy az alapelvet, az egyházhatósági igazgatást és tanulmányi vezetést
