Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. április - Szaktárgyaink az Evangélium fényében - Major testvérek: A játékos módszer (folytatás)
24t 5. Az előbbi műveletek alkalma zásával egyidőben a kétjegyüek tudatom leválasztás útján való felismerése és alkalmazása. (A 2. rész kiteljesítése mindegyik esetre: .szem, sz,— sütemény, ny. stb>. Az emlékezet és hallás után visszaadás fölszólít ás értékű, önálló felszólítás alkotása. fi. A nagybetűik összes esetének tudatosítása. (A 3. és 4. rész kitelj*» sitése.) Vegyes foglalkozások. Megelőző műveletek folytatásai Az emlékezet és hallás utáni visszaadás mondatérlékü. Önálló egyes mondatnyi kifejezés. 7. Szövegrészeit elfogadása. Vegyes foglalkozások. Egy két mondatszer*, kifejezéssor. 8. Az olvasmányok köre. 1. Mit értünk szoktató, ftgyelemfejieszlő, előkészítő foglalkozások alatt? Melyek a velük kapcsolatos utalások? (Részletesebben.) a) A beszéd, mese, játék elsődleges, bevezető szerepe. Minthogy a végső cél az írott beszéd, a szöveg egészértékű, természetes liangsúlyozású visszaadása fölismerés útján, — világos, hogy a megindulás alapja csakis a helyes heszédszemiélet és beszédhasználat lehet. Ennek eszközei a játékkal kapcsolatos mondókák, kérdés-felelőtök (kecske, kecske mit csinálsz a kertemben);, majd a mesék. Ezeken keresztül visszük át a foglalkozást az udvari szók látó játékból a tantermi jálé'kiba (tűz, lűz, víz, víz), ezután pedig a mesékbe, melyeket lehetőleg képűkkel illusztrálva, megjelenítve is a gyermekek elé tárunk. A cselek Vésnök és beszédnek ezzel a más síkú levetítésével már kezdő fokon hozzászoktatjuk a gyermeki elmét a valóságok különböző megjelenési formáinak felismeréséhez, azonosításához. Gélszerű már ezen a foikoil úgy a játéknál (pl. tűz-tűzl, víz-víz! játéknál a „Jöhetsz! Megvan. Vége.“) az ismételten használt monda lóikat, mint a mese- szövegnél a kórusban imomdogátasra kívánkozó szövegrészeket lőzem-bőzem az is szép; farkas-barkas az is szép; jaj be rút) jelként, egészben, mondat- értékben felmutatni, vagy a szöveg kíséretokép, esetleg hívására alkalmazni. Ezek később a kiemelések, bond ások egyik alapanyagát alkotják, összetevésre, összehasonlításra képesítenek. A játékot, mesét ezekkel is megindítjuk, vagy beszüntetjük. Egyben ez már a néma és hangos olvasás kezdete. Természetesen népmeséket alkalmazunk. (A félig nyúzott bakikecske: úgy jól laktam, mint a duda, egy szál fű sem fér a gyomromba. A tyúk és a lankasverem: égszakadás, földindulás, a fejemen egy koppanás, szaladj te is pajtás. Lásd Arany László: Népmesegyűjtemény. Dömötör: Magyar népmesék.) Ezenkívül van ezeknek még egy jelentősége is, A szoktatás mellett élmény teremtés útján együltléUinknek rövid idő alatt múltát adhatunk, melyre gyakorta szívesen visszaemlékezünk, lgy a közösség kialakulásának egyik legfontosabb tényezőjét állítjuk be. Ezt szolgálja a játékok társas és verseny jellege, mely a „hordából“ alkalmi csoi>ortokat, erdők és érzelmi közösséget varázsai. Így átalakulunk iskolai otthonná, ahova kellemes érzelmek, élmények emlékei fűznek, tehát olyan helynek tűnik fel, ahová szívesen megyünk. Otthon. 1 b) A beszélgetés szerepe. Indítások a beszélgetésre. Minthogy a gyermekek egy bizonyos hányada (vidékenként erős eltéréssel) nehezen nyilatkozik meg saját élmény elbeszélésére az első napokban, ismét a mesél, játékot hívjuk segítségül a beszélgetéshez. Nagyon jó hatásúnak mutatkozik a hallott mesék rigmusszerű részleteinek eljátszatása (pl.
