Kis János: Luther' Kis katekhizmusának magyarázatja. – 2. kiadás – Pest 1833.

93 volt; a' lélek pedig megtér az Istenhez, a' ki adta volt azt!' ! 53. Mitsoda okokra nézve hiszünk étetet ? LVIivelhogy az emberben ollyan tehetségek és hajlandóságok vágynák, mellyek ezen a' világon tökélletességre nem juthatnak, mellyeket pedig maga a' Teremtő adott néki. Hemélljük tehát, hogy a' jó és bölts Teremtő ezen tehetségeket és hajlandóságokat eggy másik világban fogja nagyobb tökélletességre juttatni. 154. Nevezz eggynéhdny Hlyen tehetségeket és hajlandóságokat. 1. Hlyen az a' tehetség, melly szerént az Istent * megesmérhetjük, munkájit vizsgálhatjuk, őtet szerethetjük, 's az ő tzéljait eszközölhetjük. : 2. Illyen az a' hajlandóság, melly szerént kívánunk másokkal barátságban élni 's velek eggyütt közös igyekezettel minden jót munkálni és előmozdítani. 3. Illyen végre az Istennek az a' bennünk lévő törvénye is, melly szerént kötelességeinknek még magunk megtagadásával sőt életünknek feláldozásával is , teljesítésére ösztönöztetünk. 1 Ján. 3, 16. Ezen esmérjük meg az ő mi hozzánk való szerelmét, mivelhog)' az' ő életét adta mi érettünk ; már mi is tartozunk azzal, hogy a' mi Atyánkfijaiértéletünket letegyük. \ 55. Tökélletességre jutnak-e ezen tehetségek és hajlandóságok ebben az életben ? [ Nem. A' mi esméretünk mindenkor sok fogyatkozásokkal jár; a' mi legjobb igyekezeteink sokszor meggátoltatnak és foganatlanokká