Kis János: Luther' Kis katekhizmusának magyarázatja. – 2. kiadás – Pest 1833.

Cri A' legnagyobb szerentsétlenség az , a' mit magok okoznak egsymásnak az emberek. Sir. 39, 39—41. 1 Mós. I, 3!. minekutánna meg­tekéntette volna Isten, valamit teremtett vala, íme igen jó vala. *) 2. A' VILÁGNAK ELTARTÁSÁRÓL. 27. Vallyon a Világnak 'Teremtője eltávozott-e ti* világból, minekutánna azt teremtéttel Nem* Ó mindenkor jelén van az ő teremtményig nét, és ő tarl-el minden dolgokat. Tsel. 17* 27. 28. Áz Isten nem messze vagyon tsak eggyiktől is közülünk ; mert ő benne élünk; mozgunk « és ő benne \agyúnk. /í* hot tehát a} tererhtésben állandó erőt és ren­det szemlélünk , kinek ereje és rendelése az ?' Az Istennek ereje és rendelése , a' ki olly tör­vényt Szabott a' teremtésben, hogy minded az ő Valóságában megmaradjon, és a' magá határjain túl ne hágjon. 29. fíogy p. ö. az esztendő részei eggytnást felvált­ják , hogy a teremtmények" nemei fennmaradnak^ hogy a természet folyvást munkálkodik, kinek a' törvénye és rendelése mind az ? Afc Istennek törvénye és rendelése. 1 Mós. 8. 22. Tsel. 14, 17.**) *) fVÍé tartoznak ezprt énfckek: Imádjuk a' mindenhatót, ÍJitsérfessék Üraru, Melly nagy az Ur' kegyel­messége. Ide tartoznak ezen énekek , Zengj lelkfem öröm e'ne­ket. Nagy Isten ha bőségedet* Imádlak Isten leged.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom