Kis János: Luther' Kis katekhizmusának magyarázatja. – 2. kiadás – Pest 1833.

116 felülhaladják, hanem kötelességeinkhez hí­ven és szorgalmatosan hozzá látunk. Pred. 11, 5. 82. ^ hit nélkül és bizodalom nélkül valóság is rossz­ra kisértet-e ? igenis az; mert a' hit nélkül 's bizodalom nél­kül valóság lelkünket erőtlenné, 's mind az Isten eránt, mind az emberek eránt két­ségessé teszi. Utóbb magunknak se hiszünk 's más sem hisz nékünk. Péld. 28, 1. Min­den istentelen fut, ha senki nem üldözi is. Péld. 14, 32. 83. Hát a? kétségbe esés kisértet-e ? A' kétségbe esés a' léleknek minden nyavalyáji között legnagyobb, minthogy sokszor semmi vigasztalást sem vesz bé. 84* Miképen lehet attól megmenekedni, vagy azt meg­győzni ? Ugy, ha állhatatosan kötelességeinkhez és az Isten' igéjéhez tartjuk magunkat; 's erősen hisszük, hogy az Isten több jót adhat és ád, mint a' mennyit mi kérünk vagy el­ménkkel megfogunk. Zsolt. 77, 11. Azután mondék: ez az én nyavalyám; de ezeket eltávoztathatja a' magasságos Istennek jobb keze* 85. Kisegít-e az Isten berniünket a' kísértetből, ha annak állhatatosan ellene állunk ? 1 Kor. 10, 13. Az Isten igaz, ki nem hágy ti­teket felebb kisértetni annál a' mint elszen­vedhetitek, sőt a' kísértettel eggyetemben a' szabadulásra utat nyit, hogy azt elszen­vedhessétek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom