Kis János: A' vallástalanságról, 's a' vallásbéli buzgóság' meghidegedésének okairól különösen a' protestansok között. Sopron 1815.

loa * legnagyobb részére nézve tsak tseugS értz és pengő tzimbalom. Valahány Vallások voltak, mind azok legalább eleinten a' lelki és láthatatlan dolgokat testi és látható képekkel festették; 's a' képze* lödés sehol sem foglalatoskodott szabadabban 's rendetlenebből, mint itt a' hol olly tágas mezeje volt a* szélyebbrepdesésre : eget földet megnépesített Istenekkel 's mindenben egyenesen Isteni kezet látott valami történt. Nem is lehetett ez máskép , míg az okosság az emberi nemzetben valamenyire megérni nem kezdett 's okoskodni nem tanúit. A' keresztyén Vallás is, jóllehet minden vallásoknál lelkibh és valóban lelki vallás, mindazáltal, még is ad-elő testiképen 's emberi módon is némelly lelki dolgokat, de akkor is a' legnemesebb 's a' legkimíveltebb ész' okoskodásával is megegyező képekkel él. A' ki ezeket belőle kiirtaná, az annak egész esmértető bilyegét kitörölné. Azoknak a* nemzeteknek, mellyekhez a* keresztyén vallás jutott , már akkor voltak saját vallásaik. Lemondottak ugyan utóbb azokról; de nagy részént tsak színre; igaiáa szóllván a' keresztyén vallást az ő tsupa ké. pékből 's durva testi képekből állóelébbeni vallásaikhoz szabták. Ezen hajdani vallások* maradványai utóbb is nem tsak el nem fogytak, hanem a* közép időkben a* keresztyén vallást tsak nem elfojtották. A* Reformátorok leginkább