Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A kelenföldi templom

pilléren nyugszik. Orgonáját 1934. decemberében avatta fel az egyházközség.

Inkább a templom belső berendezésében nyilvánul meg annak magyaros tendenciája. így magyaros stilizált virágmotivumok borítják a színes ablakokat, magyaros fafaragás a széles fapadokat és a székeket, melyeknek támlája felül karéjo- san van kiképezve. Ugyancsak magyaros virágos csillagalakzatok szerepelnek a festésben esi az ajtók faragásában.

Érdekes és a modern templomépítészetben már megszokott, hogy a szószéket alacsonyan állítják föl. A lelkész és hívei közelebb kerülnek egymáshoz, a lelkész nem áll többé oly magasan gyülekezete fölött, hanem leszáll közéjük. Az igehirdetés inkább beszélgetéssé válik, ami nagyon fontos a hívek lelki gondozására nézve... Fából készült az igen egyszerű, nyolcszögalapú szószék*. Nincs baldachinja, csak falhoz simuló' támla díszíti, felső peremén magyaros fafaragással. Ez a faragás ismétlődik a szószék-lépcső aljánál elhelyezett papi ülőhely támláján is.

Szintén a szentélytől balra áll az 1932-ben közadakozásból beszerzett vörösmárvány keresztelőmedence. A szószék nyolcszögü vörösmárvány talpazatához hasonlóan ez is nyolcszögű, úgy oszloptalpa, mint medencéje. Fedője nincs.

Három márvány lépcső vezet föl a szentélyben álló oltárhoz, mely szintén Schulek tervei szerint készült; anyaga piszkei márvány. Kétszínű, vörös az alap, de egyes részei, pl. az oltártámla kerete sárgás. Első pillanatra, ha nem is oly hatalmas, emlékeztet a tót templom oltárára. Ezt a benyomást kelti hasábszerü, keskenyeibbik oldalára fektetett oltárasztala, a képkeret alakja és a kétoldalt különállóan elhelyezett pillérszerü részek, melyeken itt is gyertyatartók állnak. Eredeti, szép elgondolás az oltártámla lépcsőzete68