Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten
A kelenföldi templom
a díszítőelemekkel takarékoskodik. Szereti a világos, rögtön áttekinthető tereket, keveset bíz a fantáziára és sok gondot fordít a gyakorlatiasságra. Világi építészetben nálunk már dominál ez az irány, egyházi téren azonban még kevés a képviselője. Másik rész a történeti stílusokat újítja föl, modem, művészi szemmel nézve. Van azonban nálunk még egy hajtása is az építészetnek, több képviselővel, akiknek sorába nem egy tartozik evangélikus építészeink közül, ök sajátos magyar hangulatot akarnak adni épületeiknek. Schulek temploma modernizált román, magyarosra hangolva. Ö mondja, hogy a román stílus szeretetét még atyjától tanulta s azért ad ennek elsőséget, mert sokféle művészi megoldást kínál. Technikai szempontból azonban nem sok vonás utal az eredeti románra: így annak masszívi- tásából semmit sem találunk ebben a könnyed felépítésű kis templomban, a templomtér nem különül hajókra s a dongaboltozás, mely ennek a középkori építőiránynak kiindulópontja volt, itt mindössze a karzatra és szentélyre szorítkozik. Erőteljesen éreztetik mégis a román jelleget a támasztópillérek és díszítőelemek: a kapu megtervezése, ablakok félkörös záródásai. Harmonikus arányok, derűs benyomás, a templomnak s a vele kapcsolatos épületek összhangja, magyaros tendencia jegyei a kelenföldi istenházának. Legtöbb gondot fordított a tervező a homlokzat kiépítésére. Széliében hármas tágozású ez a homlokzat, a középső, legszélesebb tagozódás a főbejárat falrésze, mely fölött a harangtorony emelkedik. Éhez a középső részhez csatlakozik kétoldalt egy-egy, a templomtető magasságáig emelkedő hatszögalap rajzu melléktorony. A melléktomyoktól a kétszer oly magas harangtoronyhoz átmenetet képeznek az utóbbihoz tapa66